A fejlett országokban elterjedt, hogy a hivatalosan hetente nagyjából 40 órát dolgoznak az emberek. Ez viszint nem mindenhol bevett szokás, vannak, akik ennek másfélszeresét is ledolgozzák egy-egy munkahéten. Az OECD szerint egyébként a vizsgált országok dolgozóinak átlagosan 5,6 százaléka (az egyes országok lakosságát itt nem vették figyelembe) tölt 60 órát vagy többet a munkahelyén.

A magyaroknak viszont mindössze 1,9 százaléka dolgozik 60 órát vagy többet. A legtöbbet egyébként a törökök dolgoznak,közel minden negyedik dolgozó 60 órát vagy többet van minden héten a munkahelyén.

Egy jó, minőségi sörért hajlandó az ember néha kicsit többet fizetni, nyaralás alkalmával pláne. Magyarországon már 200-400 forintért lehet kapni sört, de a kézműves különlegességek is csak átlagosan 500-800 forint körül vannak. A norvégoknál viszont érdemes kétszer is átgondolni egy baráti sörözést, Ugyanis Oslóban átlagosan 9,9 dollárba, vagyis (286 forintos napi árfolyamon számolva) 2831 forintba kerül egy sör. Ehhez képest a bécsi 4 dolláros (1144 forint) sör is barátinak mondható.

Azt mindenki tudja, hogy a stressz nem tesz jót az egészségnek, hozzájárul például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, de emésztőrendszeri problémákat is okozhat.

Megmutatjuk, mivel jár, ha a mindennapokat inkább a stressz és nem a kiegyensúlyozottság és nyugalom határozza meg, és azt is, hogy hogyan tehetünk az ellen, hogy az idegeskedés eluralkodjon rajtunk.Sőt, a stresszt akár a javunkra is fordíthatjuk, mutatjuk, hogyan:

A mapchart.net alábbi térképe azt foglalja össze, hogy a legnagyobb külkereskedelmi export partnernek mekkora részesedése van a teljes kivitelből. 

Magyarországon ez az arány 20 és 30 százalék közötti, ami az európai átlagnak megfelel. Sokkal érdekesebb viszont az USA vagy Kína, ugyanis ezeknek az országoknak annyira sok partnere van, hogy a kivitel elaprózódik, így lehetséges, hogy a legnagyobb szeletet kihasító partner is 10 százalék alatti részesedéssel bír. 

A feketével jelölt országok is érdekesek, ezek szinte kizárólag egy országba exportálnak, mivel a kivitelük több mint 90 százaléka egyetlen kereskedelmi partnerhez kerül. 

Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt években 2011-ben érettségiztek a legtöbben, akkor 142 ezernél is többen vizsgáztak. Azóta folyamatosan csökken az érettségizők száma, idén a végzősök mellett még 35 ezren tesznek legalább egy tárgyból vizsgát, így összesen 108 ezren érettségiznek 2017-ben. Ez a szám azonban még mindig jóval felette van az 1999-es adatnak, amikor 91 ezren voltak az érettségizők.