Bár szeretjük itthon a szegényeket hibáztatni a bajokért, valójában jóval az EU-s átlag alatt marad, hogy a GDP-arányában, hogy alakulnak a hazai szociális kiadások.

A világ rengeteget változott az elmúlt 50 évben. 1967-ben még javában tartott a hidegháború, az Egyesült Államokban gyakoriak voltak a zavargások, dúlt a vietnámi háború, de Izrael is kénytelen volt megküzdeni arab szomszédjaival a hatnapos háború során. Más volt az emberek hétköznapi élete is.

A Pew Research Center által nemrég elvégzett kutatás arra kereste a választ, hogy az egyes országokban jobb-e az élet mint 50 éve. A kutatásban 43 ezer ember vett részt 38 országban. A kutatás azt találta, hogy többnyire azokban az országokban gondolják az emberek, hogy most jobb az élet, ahol jelenleg jók a gazdasági körülmények.

Az alábbi grafikonon látható, hogy adott országokban az emberek mekkora része gondolja, hogy 50 éve, és mekkora, hogy most jobb az élet. Az első helyen Vietnám áll: itt az emberek 88 százaléka szerint most jobb az élet mint fél évszázada, és csak 4 százalék vallja az ellenkezőjét. Ez nem meglepő annak fényében, hogy 50 éve még véres polgárháború dúlt az ország északi és déli fele között. Ugyanakkor az Egyesült Államokban csak az emberek 37 százaléka érzi úgy, hogy most a jobb, és 41 százalék pedig úgy, hogy 50 éve volt jobb.

A táblán nem szerepel Magyarország, ám a kutatásban mi is részt vettünk. Az eredmények alapján a magyarok 39 százaléka vallja, hogy rosszabb az életünk mint 1967-ben, és csak 32 százalék mondja, hogy jobb.

A lenti infografikán összeszedték, hogy mikor és hol voltak az elmúlt években katonai puccsok (kék pötty) és puccskísérletek (narancs pötty). A legtöbb kísérlet egyébként elbukott, alig volt sikeres katonai hatalomátvétel.

forrás: Statista

Egy friss Eurostat ábrára lettünk figyelmesek, melyen Magyarország értéke jóval az EU-s átlag felett található. Sajnos kezdeti lelkesedésünk rögtön elmúlt, amikor láttuk, hogy arról van szó, hogy a háztartások költségvetésük mekkora részét fordítják alkoholra.

Magyarország nagyjából egy szinten van Finnországgal, rajta kívül pedig csak kelet-európai államok vannak még előttünk, ezen belül pedig a Baltikum toronymagasan elvitte a dobogót, Észtországban a háztartások büdzséjének több mint 5,5 százaléka megy el piára.

Igaz, még csak alig néhány napja gyalogolunk a télben, de a reggeli keserves hideg már jócskán megkeseríti a mindennapokat. Az éppen kialakulóban lévő latyakról nem is beszélve. Jó hír azonban, hogy nem kell más földrészre utaznia annak, aki maga mögött hagyná a telet. A lenti csárt Európa Top 10 legmelegebb városát mutatja, a decembertől februárig tartó időszak középhőmérséklete alapján.

Aki biztosra akar menni, az Málta fővárosával Vallettával nem lőhet mellé. A 15,8 fok egy nagyon kellemes tavaszi időnek mondható. Az abszolút győztestől ugyanakkor nem sokkal marad el Lisszabon, Athén és Barcelona sem. Ezekben egytől-egyig magasabb a hőmérséklet, mint 14 fok.

Annak pedig, akinek nem okoz gondot a kissé hűvösebb, mondjuk városnézésre tökéletes tizenegynehány fok, az ellátogathat Marseillesbe vagy Tiranába is.