Karácsonyra nagyon sokan ajándékoznak könyvet, sokan csak ilyenkor döbbennek rá, mekkora is a hazai könyvpiac kínálata. Aki nyomon követi a könyvek világát, az havi rendszerességgel hallja, milyen új kötetek jelennek meg. Vannak azonban olyan országok is, ahol egyszerűen lehetetlen nyomon követni az összes kiadást. Ilyen például Kína, ahol egyetlen év alatt 470 ezer könyv jelenik meg. A sorban a második az USA 339 ezer új címmel, és harmadik az Egyesült Királyság 173 ezer kötettel. Ha azonban azt nézzük, hogy hány új könyv jut egy millió lakosra, akkor az Egyesült Királyság jár az élen: 2710 kötet jut egymillió lakosra, az USA-ban 1043, míg Kínában csak 335.

You will find more statistics at Statista

Néhány, azaz nagyon is sok európai még sohasem volt az Európai Unió területén kívül. A lenti csárt azt mutatja, hogy mekkora azon európaiak aránya, akik legalább egyszer jártak már az EU-n kívül.

Nem mellbevágó meglepetés talán, hogy a magyarok egyértelműen a lista végén szerepelnek a maguk 19 százalékával, az azonban már érdekesebb, hogy az egykoron világjáró Portugálok még nálunk is rosszabbul szerepeltek 2018-ban. Mondjuk Portugáliában mindig kellemes az idő és az óceán is igen közel van, szóval valamelyest érthető ez a mentalitás.

A listát egyébként olyan gazdag európai országok vezetik mint Svédország, Dánia vagy Ausztria, akiknél legalább minden hetedik állampolgár járt már EU-s határokon kívül. Na persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy sem Norvégia sem pedig Svájc nem tagja az Uniónak, úgy hogy így nem nehéz menőn teljesíteni.

Az Eurostat kiadott egy statisztikát, amin az látszik, hogy a magyarok az EU középmezőnyében vannak, ha azt mérjük, mennyien béreltek már szállást magáncélra másik természetes személytől websiteokon és applikációkon keresztül.

Amikor viszont azt vizsgált, hogy hányan oldották meg utazási igényeiket hasonló technikával, arra jutottak, hogy jóval kevesebben, mint a legtöbb EU-s országban. A lenti chartokon a felső diagram vonatkozik a szállásra, a lenti pedig a közlekedésre.

Friss infografikát jelentetett meg a KSH, amelyről kiderül, hogy mire költöttek a legtöbbet a háztartások 2016 decemberében. Eszerint egy átlagos háztartás tavaly 3 585 forintot költött halféleségre, 6 679 forintot könyvekre, 7 772 forintot szeszes italokra és 9 197 forintot játékszerekre. Összesen tehát 27 233 forintot fordítottunk a karácsonyi bevásárlásra.

A Magyar Távirati Iroda szemléltette egy inforgrafikán, hogy hogyan alakult az infláció Magyarországon és az EU többi tagállamában. Hazánk ezúttal a középmezőny tetején foglalt helyet.