A lakásbérlés, az élelmiszerárak, és a helyiek vásárlóereje is sokat elárul arról, hogy az adott országban mennyire drágák a mindennapok. A MoveHub átfogó kutatást végzett a témában, többek között az előbb említett szempontokat is megvizsgálta. Majd a kapott eredményeket összesítette, és ezek alapján felállított egy rangsort. Az alábbi térképen azt láthatod, hogy melyik európai országban mennyire drága a mindennapi élet.
Egy végiggürizett hét után jól esne a tudat, hogy minden munkával töltött percet honorál a cég. Ez a valóságban viszont egyáltalán nem így van, rengeteget dolgozunk ingyen. Ráadásul a nőket ezen a téren is nagyobb hátrány éri. A csárton azt láthatod, hogy az OECD országokban hány óra munkát nem fizetnek ki a cégek a munkavállalóiknak.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett hazánkban az átlagnyugdíj összege, de jelentős kiugrást egyik évben sem tapasztalhattunk. Az egy ellátottra jutó nominál összeg 2015-ben 108 518 forint volt havonta - de ne felejtsük el, hogy a nyugdíjasoknak több mint a fele, még most is 100 ezer forintnál is kevesebből él egy hónapban.
Az Eurostat elkészítette az EU országainak 2016-os kereskedelmi többletéről szóló jelentést, ez alapján pedig több mint 28 milliárd eurós többlete volt tavaly az euróval fizető országoknak és 21 milliárdos többlete az uniós országoknak.
Magyarországnak egyébként 7,5 milliárd eurós többlete volt, a V4-ek pedig kivétel nélkül pozitív mérleget produkáltak. A 2004 után csatlakozott országok viszont többet importáltak, mint exportáltak tavaly. A legnagyobb többletet Németország adta, több mint 257 milliárd euróval több volt az export, mint az import. A legalacsonyabb import/export arányt az Egyesült Királyság érte el, 204 milliárd euróval több volt az árubevitel, mint a kivitel.
