Az időskori szegénységnek több oka is lehet, a nyugdíjkorhatár feletti népesség növekedése egyben a szegénység terjedésével is járhat. Hatalmas azonban az eltérés az egyes országokban. Míg Hollandiában a 65 év felettiek 2 százaléka, addig Dél-Kóreában közel fele él szegénységben. 

Az OECD átlaga egyébként 12,6 százalék, hazánkban pedig 8,6 százalékot mutatott ki a felmérés. Azért azt érdemes hozzátenni, hogy a magyar nyugdíjasok többsége 100 ezer forint alatti nyugdíjból kénytelen megélni, és 75 ezren még 50 ezer forintot sem kapnak havonta. 

A modern életforma egyik velejárója a jelentős mennyiségű háztartási szemét "termelés". Ezek vagy szeméttelepeken vagy szemétégetőkben végzik, eltérő mértékben terhelik a  környezetet. Az OECD országokban átlagosan fél tonna szemetet "termelnek" az emberek fejenként (és 2005 óta nem történt számottevő változás).

Magyarországon ennél jobban állunk, nálunk már kevesebb, mint 400 kilogramm szemét jut egy főre, ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen tudtuk csökkenteni a hulladék mennyiségét. A legdurvább változás Új-Zélandon és Dániában történt, az előbbi negyedével tudta visszavágni a hulladékmennyiséget, míg az utóbbiban közel harmadával több a szeméttermelés, mint 2005-ben volt. Érdemes még kiemelni a görögöket is, náluk több mint másfélszeresére ugrott a hulladék mennyisége, kevesebb mint 10 év alatt.

Az elmúlt napokban többször is volt szó a munkára terhelt járulékok csökkentéséről, egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy két számlegyű legyen a könnyítés mértéke. Ehhez persze nem árt megnézni, hogy vajon tényleg olyan magas-e a teher, mint azt mondják. Az OECD friss tanulmánya szerint ugyanis a világ harmadik legnagyobb terheit nyögik a magyar alkalmazottak, ha az egyedülálló, gyermekteleneket nézzük. Eszerint a munkáltató minden ránk költött pénzének csupán alig több mint felét (50,6 százalék) kapjuk meg. 

Persze sokkal jobb a helyzet, ha egy két gyermekes családot vizsgálunk, ilyenkor csupán a ránk költött összeg 35,3 százaléka köt ki az állam zsebében. Az OECD átlaga egyébként 35,9 százalék az egyedülállóknál és 26,7 százalék a kétgyermekeseknél, így látható, hogy a Magyarországon kifizetett terhek jelentősen meghaladják a tagországok átlagát. 

Sokszor "balkáni sportnak" titulálják a vízilabdát, mivel elsősorban valóban Dél-Kelet Európában népszerű ez a sport. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor talán nem is annyira meglepő, hogy 2000 óta csupán három ország tudott olimpiai aranyérmet szerezni a férfiak viadalán, ráadásul a három országnak közös hármas határa is van.

• 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban Magyarország,
• 2012-ben Horvátország,
• 2016-ban pedig Szerbia sportolói vihették haza az aranyérmet.

Az alábbi térképen a nyertes sportolók születési helye látható, ami nem meglepő módon egy egészen kis körbe belefér.

Ha gyógykezelésre szorulunk, akkor mi is belefuthatunk abba, hogy a gyógyszerek ára bizony elég magas. Az OEP ugyan sok gyógykészítmény megvásárlását támogatja, azonban még így is belefuthatunk a borsos árakba egyes betegségekkel.

Az OECD kimutatása szerint a magyarok szinte pontosan annyit költenek gyógyszerre (503 dollárt, vagyis nagyjából 140 ezer forintot) évente, mint átlagosan a gazdasági szervezet tagországaiban. Lényeges, hogy a nem receptre felírt készítményeket nem veszi figyelembe a kutatás, ezzel együtt a teljes költés jóval magasabb lenne. 

A legtöbbet egyébként az USA-ban költenek gyógykészítményekre, ahol dupla annyit költenek gyógyszerre, mint hazánkban, a dánok viszont fele annyit sem költenek gyógyszerre, mint mi.