Sehol sem vagyunk Európához képest: törpe házak épülnek csak Magyarországon

2017. március 25. 22:38 - Napi Csárt

Az talán nem meglepő, hogy Európa legmagasabb épületei nem Magyarországon találhatók, az Egyesült Királyságban és Oroszországban ugyanis még 300 méter magasságot meghaladó építményeket is találhatunk. legmagasabb_epulet.png

Hazánkban viszont még 100 métert elérő építmény sincs, persze ezzel nem vagyunk egyedül az öreg kontinensen, nyolc másik országban sincs 100 méter magasságot meghaladó épület. 

38 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://napicsart.blog.hu/api/trackback/id/tr1712370539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bp001 2017.03.26. 15:18:37

Több 100 m-nél magasabb építmény is akad hazánkban. Talán nem ártana a fogalmakkal tisztába lenni (mi is az építmény). Ha már írunk valamiről lehet tájékozódni is. Még könyvtárba se kell menni, itt az internet.

kvadrillio 2017.03.26. 15:40:58

EZÉRT KELL ELZAVARNI A PICSÁBA FIDESZT, MERT HÖRÖGVE ALÁMERÜL ÉS ONANIZÁL, ÉLVEZKEDIK A MAGYAROK DIREKT ALACSONYRA LESZORÍTOTT MUNKABÉRÉBEN !!!!! MIKÖÜZBEN MÉSZÁROSOKNAK MILLIÁRDOKAT NYOM JACHTOKRA, IN GATLANOKRA...EGYEBEKRE.....2017. 03. 26. 14:45
#JakabPéter
#Miskolc
#Jobbik
#Bérek
#Bérunió
Nem keletről kell vendégmunkást hozni, hanem nyugatról bérezést

Amíg a Jobbik bérunióval küzd a nyugati bérekért, addig a Fidesz ukrán vendégmunkásokkal betonozná be az alacsony fizetéseket Miskolcon is, hangzott el az ellenzéki párt vasárnapi sajtótájékoztatóján.

fda 2017.03.26. 17:06:14

Ajánlom a cikkírónak, hogy írja be a google-be: "Magyarország legmagasabb építményei". Első találaton huszonvalahány építményt talál, ami mind magasabb 100 méternél.

Tegyük túl azon magunkat, hogy a cikkíró nem jól beszél magyarul, foglalkozzunk a cikkel.

Fontos statisztikák ezek. Bezzeg, amikor elkészült a Balaton mellé az autópályára a völgyhíd, akkor mindenki huhogott, hogy milyen felesleges flancolás volt. De ez a cikk azt sugallja, hogy az a menő, aki tízszeres költségen kétszer olyan magas házat épít.

Arról is szívesen olvasnék, hogy hol hosszabbak a hidak, esetleg hol sárgábbak a villamosok. Ott biztosan boldogabbak az emberek.

Brix 2017.03.26. 17:36:11

Én ezt előnynek làtom, nem hàtrànynak...Remélem, itt nem is fognak soha magas épületek épülni!

Lady Scarlett 2017.03.26. 18:01:53

Szerintem meg ne is epuljenek magas hazak. Borzalmasan rondak.

gmihaly621 2017.03.26. 18:17:22

Tipikus firkászbaki, amatőrebb bloggeres kivitelben.

fehérfarkas 2017.03.26. 18:21:05

@bp001:

Az ilyen listák a lakó, iroda vagy hotel funkciójú épületeket (vagyis, amelyekben emberel laknak vagy dolgoznak) szokták sorrendbe állítani. A kémények, TV és rádió tornyok általában nem szokták ezen listák részét képezni. Vagy ha igen, akkor általában a "szabadon álló építmény listája" (list of tallest freestanding structures) címen teszik.

Kurt úrfi teutonordlkus vezértroll 2017.03.26. 19:25:08

Nagyon helyes semmi szükség felhőkarcolókra. Mi szükség rájuk? Itt nincs olyan népsűrűség, mit a keleti parton az USA-ban, vagy Japánban.

fehérfarkas 2017.03.26. 19:51:42

A listát érdemes lenne teljes Európai kontinensre nézni, mert Isztambul európai oldala, meg Azerbajdzsán fővárosa Baku, meg Grúzia 2. legnagyobb városa Batumi is még az Európai kontinens részei.
Oroszországon belül sem csak Moszkvában vannak felhőkarcolók. Csecsenföld fővárosában, a háború után újjáépült Gróznijban, meg Jekatyerinburgban is vannak felhőkarcolók.
(Törökország ázsiai nagyvárosait mint Izmir, Mersin, Ankara, Konya nem számítom ide, csak Isztambul európai oldalát)

A legmagasabb felhőkarcoló Európában jelenleg Moszkvában a Federation Tower: East Tower: 373 m.
Az európai városok közül a 2. helyen London van, ahol a legmagasabb felhőkarcoló a The Shard: 309 m.
A 3. helyen Isztambúl van, ahol a legmagasabb felhőkarcolót még nem adták át, de a maximális magasságát már elérte (a belső munkálatok vannak már csak hátra): Skyland İstanbul: 293 m.
A 4. helyen a németországi Frankfurt van, ahol a legmagasabb felhőkarcoló a Commerzbank Tower: 258 m.
5. helyen Madrin áll, ahol a legmagasabbb a Torre de Cristal: 249 m.
Párizs a 6. helyen áll Milánóval együtt, mert a Tour First: 231 m. (az Eiffel-tornyot nem számoljak ide, mert abban nincsenek lakások vagy irádák vagy szállodai szobák)
Milánóban a legmagasabb felhőkarcoló a Unicredit Tower: 231 m.
8. helyen Lengyelország fővárosa Varsó áll, mégpedig a szociálizmusban épült sztálinista stílusú Tudomány és Kultúra Palotája (Palace of Culture and Science): 230 m.
9. helyen Bécs van, ahol a legmagsabb felhőkarcoló a DC Towers: 220 m.
10-11-12. helyen közösen szerepel Oroszországban Jekatyeringburgban a Iset tower: 209 m.
Az olaszországi Torinóban a Piedmont Region Headquarters: 209 m.
És Azerbajdzsán fővárosa Baku, ahol a legmagasabb felhőkaroló a SOCAR Tower: 209 m.
A 13. helyen a franciaországi Lyon áll, ahol a legmagasabb a Tour Incity: 202 m.
Az európai városok rangsorában a 14-15. helyen Grúzia 2. lagnagyobb városa Batumi áll az Batumi Technical University új épületével: 200 m.
Valamint a spanyolországi Benidorm, ahol a legmagasabb az Intempo: 200 m.
Idáig tartott a 200 m vagy afelettiek rangsora: 11 európai ország 15 városa.

Na de nézzük tovább a 100 m magasságig.
16. helyen a svédországi Malmö áll: HSB Turning Torso: 190 m.
17. helyen a spanyolországi Sevilla, ahol a legmagasabb a Cajasol Tower: 181 m.
18. helyen a svájci Basel áll, ahol a legmagasabb a Roche Tower: 178 m.
19. helyen Monacoban az Odeon Tower: 170 m.
20. helyen Manchesterben a Beetham Tower: 169 m.
21. helyen Ukrajna fávorosa Kijev áll, ahol a legmagasabb felhőkarcoló a Klovsky: 168 m.
22-23. helyen a hollandiai Rotterdam áll, ahol a legmagsabb a Maastoren: 165 m.
Valamint a spanyolországi (azon belül Baszkföld fővárosa) Bilbaoban a Iberdrola Tower: 165 m.
24. helyen a németországi Bonn van, ahol a legmagasabb a Post Tower: 162 m.
Olaszország fővárosa a 25. helyen szerepel, ahol a legmagasabb felhőkarcoló a Torre Eurosky: 155 m.
26. helyen a spanyolországi Barcelona szerepel 2 egyforma magas épülettel: Torre Mapfre és Hotel Arts Barcelona: 154 m.
A 27. helyen egy kakukktojás áll: az angliai Blackpoolban található Blackpool tower: 152 m. (az Eifell-toronnyal ellentétben azért szerepeltetem ez mégis itt, mert ennek az aljában egy színház és egy akvárium található)
28. helyen az olaszországi Latinában a Torre Pontina: 151 m.
29-30-31. helyeket közösen foglalja el az oroszországi Csecsenföld fővárosa Grózníj, ahol a legmagasabb a Grozny-City Towers: 150 m.
Belgium és az EU fővárosa Brüsszel, ahol a legmagasabb a South Tower: 150 m.
Valamint Hollandia fővárosában a Rembrandt Tower: 150 m.

Ezeken kívül 100-150 m közötti felhőkarcolók a következő európai városokban vannak:
Litvánia fővárosában Vilnusban.
Észtországban fővárosában Tallinban.
Németországban: Köln. München, Jéna, Lipcse.
Franciaországban: Marseilles, Nantes.
Oroszországban: Szentpétervár
Hollandiában: Hága. Tilburg.
Bosznia-Hercegóvinában: Szarajevó.
Szerbiában: Belgrád.
Lengyelországban: Gdynia.
Szlovákiában: Pozsony.

Összesen az Európai kontinens 50 szuverén országából 22 európai ország 46 városában van 100 m-nél magasabb felhőkarcoló.
(ha Törökország ázsiai nagyvárosait is ide számítanánk, akkor még több városban lenne)
A dobogón Moszkva, London és Isztambúl szerepelnek. De Frankfurt, Madrid és Párizs sem sokkal maradnak le.

Magyarországon a legmagasabb a
Parlament: 96 m.
Semmelweisz Egyetem: 88 m.
Szolnokon a toronyház: 81 m.
Debrecenben a toronyház: 75 m.
Budapesten a NYUFI: 73 m.
Budapesten a Vízművek, és Újpalotán a toronyház egyaránt 71 m.
Gyöngyösön és Miskolcon a toronyház egyaránt 70 m.
Budapesten a Schönherz Kollégium: 67 m.
Budapesten az Europe Tower, a Hotel Budapest és Szegeden a toronyház egyaránt 64 m.
Budapesten a Duna Tower, és Veszprémben a toronyház egyaránt 62 m.
Budapesten a Rendőrpalota: 60 m (az antennával együtt 93 m)
Pécsett a Magashát 84 m volt (amíg le nem bontották).

fehérfarkas 2017.03.26. 20:03:20

@fda:

A felhőkarcolók építését 2 dolog indokolja:
Az egyik a presztízs, hogy ők már ilyet is tudnak: az ókor óta így van ez: zikkuratok, piramisok, középkori lakótornyok (Olaszországban néhány még maradt belőlük, és ma műemlékek; a legtöbbközépkori lakóépület "felhőkarcoló" Jemenben található), pagodák, a minél magasabbra törő templomtornyok és városháza tornyok.
A technológia fejlődésével a 19. zs. végétől a lakóházak és irodaházak is egyre magasabbak lettek.

A másik dolog a nagy népsűrűséget kisebb földterületen elhelyezni (ezek a lakósház felhőkarcolók.
A harmadik pedig az üzleti élet pezsgését jelenti: a pezsgő üzleti életnek minél több iroda helyre van szüksége (ezek az irodaház felhőkarcolók).

A dizánj egy más kérdés, de hozzáteszem: alacsony épületből is rengeteg a ronda. Az, hogy valami szép és igényes nem a magasság kérdése, hanem a megrendelő-tervező-kivetelező felelőssége, na meg persze a fenntartójáé/működtetőé (mert a legszebb épület is rondává válik egy idő után, ha nem tartják karban).

kuki123 2017.03.26. 20:16:59

nincs rá bizonyítékom, és nem mindig igaz, de általában a toronyházak egy gazdaság erősségét és működését jelzik.

Nézzétek meg Budapestet...sehol semmi..van a duna tower oszt kb ennyi
Egy nagy büdös síkság...
Sőt még a balfasz pöcs kultúra vezetős városvezetés még tiltja is a 4 emeletnél magasabbatt..mert akkor hujjujju mi lesz...kitör a 4. atomháború.

Nézhetjük a 100-200éves bontandó szarlefingott romhalmazokat. Parkoló ebből kifolyólag az utcán mer uyge egyébként nyugaton az irodaházak aljában van parkoló

nehogy impozáns üvegpalotákat építsünk...az ördögtől való.

Kedvencem mikor a zöldek meg levegőért egyesült faszom...a város légáramlásáról beszél...

az hogy sok 30-40 méteres panelek helyére egy egy 100-200 méteres nagyobb alapterületű lakásos impozáns épület kerülhetne, és ezáltal felszabadul a heyl, lehet zöld terület...

azzz

addig agyilag nem jutnak el.

Városfejlesztésben 2 lehetőség van:
elképesztően sok nagyalapterületű lakásos emeletes ház (panel/üveg irodaház jelleg) 100méteres nagyságrend
Vagy elterített kertváros nem túl sűrűn lakva (nem úgy mint a magyar hogy faltól falig kerítés kapus utcafront).

Erre mit csinál a magyar, vidéken panelban lakik vagy hosszú keskeny telkes családi házban(faltól falig)
Budapesten meg 4 szinten házakban 30nm-eren

taps

Szzzz 2017.03.26. 20:54:31

@kuki123: Tudod, olyan ez, hogy Phenjan utcáin sem azért nincsenek autók, mert a sok nyomorult északkórai szerencsétlen füvet kénytelen legelni és biciklire sem tellik nemhogy kocsira, nem. Északkorea fővárosából kérlek ki vannak tiltva az autók, környezetvédelmi okból, hogy ne legyen szmog, mert a kedves vezető gondol népe egészségére.
Budapesten is részben hasonló okokból nem épül toronyház.
Ezen felül sajnos Budapesten elég hitvány az infrastruktúra, nagyon kevés hely bírna el egy egy komoly forgalmat generáló felhőkarcolót, ahol meg telepíthető lenne, ott igény nincs rá. Bár igazából olyan rettentő nagy igény sehol sincs rá.
És akkor még nem beszéltünka a csicskafaktorról. Sajnos be kell látni, hogy ezt az országot főleg ostoba műveletlen, nyelveket nem beszélő, igazi értékteremtő képességgel nem igazán rednelkező csicskák lakják. Akiknek fontosabb a léleksimogató vizesvégé, egy menekültkardlapoztatás, egy cigányközmunkáztatás, mint a gyerekeik jövője, mert alapvetően fingjuk sincs arról, hogy mi visz előre. Akik amikor a Lörinc ellop egy újabb száz milliárdos beruházást, akkor abban azt látják, hogy nyert a csapat, aminek szurkolnak.
Mint kátható, ezek az emberek nem csak kenyérrel élnek, hanem cirkusszal, és főleg irigységgel. Ezeknek a sötét tömegeknek a kegyeit meg lehet azzal nyerni, ha boszorkányüldöznek, a kenyéradó multit szopatják, vagy épp az ingatlanfejlesztőket korlátozzák.
Mert ha ugye nekem nem tellik semmire, és egy 23nm-es bérleményben nyomorgok, akkor másnak is legyen szar, és ne építsen a gadag zsidó ide kétszázméteres tornyot, amibe aztán ilyen köcsög fehéringes irodisták mennek dolgozni és rengeteg pénzt keresni, a retkes kurva anyjukat, nemigaz?

bp001 2017.03.26. 20:56:50

@fehérfarkas:

Magyarországon az építmény szó alatt értünk minden épületet és műtárgyat. Vagyis szállodát és lakóházat, tv-tornyot, hidat, stb.

Vagyis ez a mondat nem igaz: "Hazánkban viszont még 100 métert elérő építmény sincs ...".

Ha csak az épületek nézzük az esztergomi bazilikát tekintjük hazánk legmagasabb épületének ami 100 m magas.

fehérfarkas 2017.03.26. 21:18:05

@bp001:

Ez a kákán is csomót keresés, amit csinálsz.
Ha az összes épületet nézzük, Magyarország akkor is le van maradva, mert templomtornyokból városháza toronyokból, TV-tornyokból is bőven a magyar feletti magasságúak vannak Európa sok más országában.
Pl. Varsóban a rádiótorony 646 m, Moszkvában a TV-torony 540 m, Izlandon a rádiótorony 412 m, Spanyolországban a legmagasabb rádiótorony 370 m, Angliában a legmagasabb TV-torony 385 m, ahogya a kijevi TV-torony is 385 m, a berlinit TV-torony 368 m, stb...
(Törökországnak az ázsiai részén van a legmagasabb rádiótornya Izmír mellett: 380 m)
Magyarországon a Lakihegyi rádiótorony a legmagasabb 314 m. A dobogós helyektől ebben is messze vagyunk.

fehérfarkas 2017.03.26. 21:49:08

@bp001:

Ha már az esztergomi bazilikával érvelsz, akkor a legmagasabb európa templomokat:
Az ulmi székesegyház a legmagasabb: 161 m.
És Európában több mint 100 templomnak (108-at számoltam össze) a tornya van 100 m felett. Ebből 11-nek 140 m feletti a magassága.

De, ha a régi (még a 20. sz. előtti) városházákat nézzük:
Drezda: 100 m.
Berlin: 88 m.
München: 85 m.
Brüsszel: 96 m.
Brüsszel - Igazságügyi Palota: 104 m.
Bécs: 105 m.
Győr: 59 m.

Bécs

qwertzu 2017.03.26. 21:56:37

Khhm...
A magas épületek és a népsűrűség nem függenek össze erősen. Budapest belvárosában nagyobb a népsűrűség mint a lakótelepeken.

Pár példa.
Budapest: 3350,42 fő/km² nincsenek magas épületek.
Hong-Kong: 6480 fő/km² magas épületek mindenhol.
Dhaka: 23,010 fő/km2 kevés magas épületek.

És végül egy rekorder , már lebontott, hong-kongi kerület: Kowloon Walled City 1,255,000 fő/km2.

fehérfarkas 2017.03.26. 22:30:39

@qwertzu: "A magas épületek és a népsűrűség nem függenek össze erősen. Budapest belvárosában nagyobb a népsűrűség mint a lakótelepeken. "

Azért, mert a belvárosban (pontosabban azon is túlmenve a Duna és a Városliget közti területen) szorosan egymás mellett vannak a házak, zöld terület, park alig van, és az a kevés is kicsike. Az utcák többsége szűk, egyirányú utca. A legtöbb utcában még fák sincsenek. Ezzel szemben a lakótelepeken az épületek között sok-sok zöld terület és park van (a parkok állapota már más kérdés, de most a méretről van szó, nem a karbantartottságukról).

Vagyis nem az épületek magassága jelenti a nagy terhelést, és nagy népsűrűséget, hanem az, hogyan vannak egymáshoz téve: szorosan, sűrűn egymás mellett, vagy tágasan, terekkel elválasztva.

dunántúli gyerek 2017.03.26. 22:40:53

Egy 80 vagy 100 méterest terveznek most Budapestre, egyből ugrott az Index, hogy az nem jó elrontja a városképet, környezetromboló, satöbbi.

Persze most mucsai Budapest le van maradva nincsenek magasházak LOL.

qwertzu 2017.03.26. 22:44:30

@fehérfarkas: Igen, ide akartam kilyukadni.

tyrael 2017.03.27. 06:43:20

Szerintem hiába épülnének nagyobb társasházak, a zöld terület semmivel nem lenne nagyobb.(ha akarnának valamit zöldterület ügyben, akkor a sátortető helyett a tetőkerteket is erőltethetnék.)
Illetve azt is látni kell, hogy még a 4 emeleteseknek sem feltétlenül tesz jót, ha metróközelben vannak. És manapság metróépítés van előtérben. Valamint ismerve a hazai kivitelezést és anyagspórolást, én még metrótól és forgalmas területektől távol sem nagyon mernék ilyen épületben élni. Jelenlegni épületünk alig 6 emelet, de L alakú. Csavarodik, mert a két szára nem egyformán süllyed. A saroklakások durván repednek, mert a csavarás hatása ott jelentkezik a legjobban. + a jól megtervezett vasbeton födémszerkezet úgy erősíti fel az utcán az autók zaját, mintha dobot püfölnének alapjáraton. Sem szilárdsági, sem zajszigetelési szempontból nem tudnak normális házat tervezni/építeni magyarországon. Pedig ez már újank mondott, téglaépítésű. Ezek után ki lakna olyan házban, miben 50 emelet magasságban spóroltákl ki az anyagot, és tervezték "jóvanazúgy" stílusban?

nyelv-ész 2017.03.27. 08:28:33

@kuki123: Nincs hol laknod? Budapesten nem találsz irodát? Mi a bajod? Miért akarod telehányni ronda üvegkockákkal a várost?
Az meg nettó baromság, hogy a toronyházak jelzik egy gazdaság erejét. Remek példa Svájc, egy nagy felhőkarcoló az egész, ugye?

igazi hős 2017.03.27. 08:44:29

@fehérfarkas: "A dizánj egy más kérdés, de hozzáteszem: alacsony épületből is rengeteg a ronda." Ez igaz, de ha az én házam ronda, az csak egy 50 m-es utcarészről látszik, a Kopaszi-gátra tervezett Garancsi-tower pedig kilométerekről.

igazi hős 2017.03.27. 08:51:36

@tyrael: "ha akarnának valamit zöldterület ügyben, akkor a sátortető helyett a tetőkerteket is erőltethetnék." Téged is összezavart a Liget Propaganda Brigád: az nem zöldterület, hanem zöldfelület. Elég nagy különbség.

konrada 2017.03.27. 10:06:46

Magas házak oda kellenek, ahol semmi érdekes nincs, mintegy távoli jelként, hogy az odaérkező láthassa egyáltalán, hogy ott valami van. Ezért egy lapályon épült városnál érdekes az, ahogy falanszterként állnak a semmi közepén.
...viszont Budapest nem ilyen város. Annak nem kellenek kockaformák, kúpok 2-300 m magasan, hogy messziről látszódjon. Ott ebben a magasságban várak, templomok, bástyák vannak, amik azért sokkal szebbek..

kuki123 2017.03.27. 11:34:22

@nyelv-ész:

ész..lény te...

lmgtfy.com/?q=skyscrapers
www.australia.com/en/facts/weather/melbourne-weather.html
michaelminn.net/newyork/parks/central_park/
De bármelyik nyugati, sőt keleti várost hozhatnám

vs

magyar valóság:
lmgtfy.com/?q=budapest+vesz%C3%A9lyes+h%C3%A1zak
www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=262k_p_buda.jpg

Ronda üvegkocka....any'd pitsáját
nah erről beszélek...
pont ezért néz ki így budapest ahogy, mint egy pöcegödör

konrada 2017.03.27. 11:47:48

@kuki123:
...s a turisták ezért jönnek ide megnézni a pöcegödört, s nem oda, ahol a fő látnivaló néhány - egyébként madártávlatból akár izgalmasnak is tünő torony. (Pár olyan túlhájpolt város kivételével mint New York, Dubai, melyben van az a pénz, hogy tudjon olyant is nyújtani, amit az épületek hangulata nem.)
...például a bécsi Duna-szigeten, a párizsi Defanse-n embert alig látsz, de a belvárosai...

Magas házak oda valók, amik eleve unalmasak, azokon nem ront...

tyrael 2017.03.27. 12:29:32

@igazi hős:
Szerinted mi a különbség terület és felület között, amikor mindkettőt síkban értelmezzük? Jó, az egyik az utcasíkban van, a másik meg a tető síkjában. Mondjuk ehhez nekem nem kell semmilyen általad erőltetett ismeretlen brigád, csak egyszerű érdeklődés a dombházak iránt :)

2017.03.27. 12:56:58

Tornyházak (üzleti és iroda) ott épülnek, ahol reprezentálni akar a hatalom vagy az üzleti elit. Meg ahol drága az ingatlan, felfelé kell terjeszkedni. Egyik se áll Magyarországra.
Lakóház-toronyházak meg ott, ahol kurvadrága az ingatlan és/vagy nincs hely horizontálisan terjeszkedni. Ázsiában az alacsony ház a szegénység jele, a rizsföld mellett lakó lenézett paraszt lakik alacsonyan. Aki teheti, az az utca mocskától távol, magasan lakik.
Nyugaton az ember kényszerből költözik a tizenharmadik emeletre, aki viszont teheti, az vidéken, kertesházban lakik. Ázsiában a vidéki életnek nincs romantikus vonatkozása, csak a mélyen lenézett paraszti múltra emlékeztet. Ezért örömmel költöznek be magas házakba, akár pici lakásokba.

2017.03.27. 13:02:42

Magyarországra nem való a magas épület. Inkább az alacsonyabbakat kéne rendben tartani. Nincs helyhiány, a lakosság csökken, az ingatlanárak se indokolják, hogy csak felfelé terjeszkedjen az ingatlan.

kuki123 2017.03.27. 13:08:37

@konrada: aham...persze...
lehet velem van a baj, hogy valami modernet akarok látni..

de azért előtte néznék egy látogató számot is....meg egy visszatérőt is.
gyanítom...valahol ott van ahol magyarország boldogság mérőszáma is...vagyis a béka szaros segge alatt.

Úgyhogy ami túl van hájpolva az max Budapest a kb 2 napnyi látnivalójávval

fehérfarkas 2017.03.27. 14:16:16

@konrada:

Nyílván felhőkarcolókkal nem a budai várnegyed látképét és nem a pesti oldal Hungária krt-on belüli eklektikus stílusú városrészeit kell teliszórni. Hanem az ezeken kívüli területeken lehetne építeni.
Ráadásul a Várból vagy Gellért-hegyről lenézve sem csak a puszta lapos pesti oldal lenne, hanem egy vertikálisan változatos panoráma.

A minőség, dizájn egy másik dolog. Világszerte épülnek dizájnosabbnál dizájnosabb felhőkarcolók, nemcsak unalmas kocka formájúak.
Az a magyar építőipar, tervezők és a megrendelő cégek igénytelensége, hogy itt még az alacsony épületek is a 70-es évek sablon kocka formája, amiben max az a kreativítás, ha a homlokzaton valami mintát alkalmaznak (de maga az épület formája ettől még kokca sablon marad). Ja, és mindezt ráadásul gagyi kivitelezési minőségben, ahol már a legelső évben olyan műszaki problémák lépnek fel, amelyeknek 10-15 után sem szabadna.

fehérfarkas 2017.03.27. 14:24:42

@nyelv-ész:

Budapestre még az unortodoxia előtt még sorra jöttek a külföldi cégek befektetni, beruházni vagy a közép-európai központjaikat itt létesíteni. Az unortodoxia óta inkább Pozsony, Ljubljana, Varsó meg Bécs a kedvelt közép-európai célpontjuk. Ez érződik is a magyar gazdaság teljesítményén. Nem véletlenük húztak el mellettünk a volt szoci országok (vagy legelábbis egy jó részük: Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Lettország, Észtország, Horvátország).

fehérfarkas 2017.03.27. 14:34:42

@nyelv-ész: "Az meg nettó baromság, hogy a toronyházak jelzik egy gazdaság erejét. Remek példa Svájc, egy nagy felhőkarcoló az egész, ugye?"

A svájci Basel a legmagasabb a Roche Tower: 178 m.
www.roche.ch/dam/jcr:fe22352d-8184-4f79-95b1-961dbd3888b7/en/basel-guided-tours-p1_740px.jpg

De Zürichben is vannak felhőkarcolók és toronyházak:
0816fotograf.files.wordpress.com/2013/12/dsc_7768-pano-schmal_low1.jpg
files.newsnetz.ch/story/2/2/8/22873214/14/topelement.jpg

Azért mert a képeslapokban, meg az utazái irodák prospektusaiban, meg a turistacsalogató reklámokban a régi szépen felújított műemlékek szerepelnek, attól még svájc egy moderd ország, ahol modern épületek is dögivel vannak. 2 unokatesóm is ott lakik, mindketten az elmúlt fél évtizedben épült modern épületekben Zürich külvárosában.

fehérfarkas 2017.03.27. 14:46:51

@konrada:

Nagyon szépen összefoglaltad: Budapest turistacsalogató látnivalói még vagy a középkorban épültek (pl. maga a várnegyed), vagy a Monarchia idején, de légkésőbb a Horthy-korszakban. Vagyis az ország fővárosa a mai napig a múltból él meg.
A modern korban épült épületekről meg inkább nem mondok véleményt, mert szalonképtelen lenne.
(ezt jól példázza, hogy a tehetséges fiatal mérnökeink inkább Németországban, Dubajban, Shanghajban, Londonban vagy az USÁ-ban csinálnak karriert - mert a tehetségüket és tudásukat ott becsülik meg)

Ráadásul erre a múltra sem vigyázunk. A legtöbb Monarchia és Horthy-korszakban épült la
kóháznak a földszintjei penészesednek, gombásodnak. Parkolási helyzet körülöttük katasztrófa. Az utcák szűkek és sötétek, és fák meg parkok szinte alig vannak, és amik vannak is kicsik. A járdák pedig kutyakakisak.

fehérfarkas 2017.03.27. 14:52:33

@kuki123: "Úgyhogy ami túl van hájpolva az max Budapest a kb 2 napnyi látnivalójávval"

Budapest tényleg túl van hájpolva. Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Debrecen, Győr sokkal szebbek és karbantartottabbak. Ráadásul itt ezekben a vidéki városokban a modernitást nem üldözik tűzzel-vassal mint a fővárosban. Ezeket a vidéki városokat nem akarja a saját lakosságut falusiasítani.
Nem is értem a fővárosiakat, hogy miért akarják falusiasítani Budapestet. Valami téves falusi romantika él a fejükben - pedig csak ki kellene menni az igazi falvakba, ahol a valódi falusias élet zajlik (nem az ún. alvótelepülésekre gondolok, amelyek csak jogilag falvak, de valójában a főváros metropolisz övezetének a része, ahonnan napi szinten ingáznak dolgozni, tanulni, bevásárolni az emberek - hanem a valódi falvakra, amelyek a metropolisz övezeten kívül vannak)

fehérfarkas 2017.03.27. 15:01:12

@konrada: "..például a bécsi Duna-szigeten, a párizsi Defanse-n embert alig látsz, de a belvárosai..."

A párizsi Le Defense negyedet eredetileg az üzleti élet központjának hozták létre és nem turistalátványosságnak, és nem lakónegyednek. Ennek ellenére ma már 25 ezren laknak ott, de a dolgozók száma meghaladja a 180 ezret. Valamint most már iskolák is vannak ott: 45 ezer diák tanul ott. Párizs GDP-jének elég jelentős része innen származik (ugyanis a GDP-t nemcsak a füstös gyárkéményes gyárak, hanem a szolgáltató szektor, bankok is termelik - a legnagyobb francia vállalatok központjai itt vannak a La Defense negyedben).
Egyébként a hivatalos statisztikák szerint évi 8 millió turista is látogatja a La Defense negyedet.
süti beállítások módosítása