A lítium az egyik legfontosabb nyersanyag, melyet a csúcsminőségű akkumulátorokhoz használnak. Várhatóan még fontosabbá fog válni, amikor majd teljesen fellendül az elektromos mobilitás terén kibontakozó forradalom. Amíg egy okostelefon akkumulátorának nagyjából 3 gramm fémre van szüksége, addig egy laptopéba már 30 grammot építenek be, egy szabványos elektromos autó pedig 10 kiló lítiumot is tartalmazhat. A Tesla néhány modellje azonban 40 kilót tartalmaz.

Ahogyan a lenti infografikán látszik, Chile körülbelül 7,5 millió tonnát birtokol belőle a földfelszín alatt. Ez a születőben lévő „e-korszak” egyik legfontosabb szereplőjévé teheti a dél-amerikai országot, afféle új Szaúd-Arábiává. A legtöbb lítiumot azonban még mindig Ausztráliában hozzák a felszínre, az ottani bányák tavaly 14 300 tonnát termeltek ki az U.S. Geological Survey (USGS) által összeállított adatok szerint.

Egy OECD-kutatásában arról kérdezték a különböző országok állampolgárait, hogy mennyire aggódnak afelől, hogy a személyre szabott online hirdetések miatt információt gyűjtenek az internetezési szokásaikról. Magyarországon az EU-s átlagnál kevésbé félnek ettől, de 100-ból így is 57-en aggódnak emiatt.

Más kérdés, hogy vajon mi lehet a német netezők fejében? Ott 82 százalék stresszel ettől a gyakorlattól.

Nem sokkal korábban több helyen is foglalkoztak vele, hogy a szingapúri útlevéllel rendelkezők utazhatnak be a világon a legtöbb országba - számszerűen 159-be – vízummentesen, vagy érkezéskor kiállított vízummal. Utána következik Németország, Svédország majd Dél-Korea.

A lista alján szereplő országok azonban nem kaptak akkora figyelmet, mint a lista elején lévők. Az alábbi infografika megmutatja, hogy melyek azok az útlevelek, melyekkel nem jut túl messzire az ember.

A lista alján Afganisztán található, melynek útlevelével mindössze 22 országba juthatunk el vízum nélkül. Az utána következő iraki és pakisztáni útlevelek sem sokkal jobbak, ezekkel 26-26 országba tudunk könnyedén eljutni.

Heteken belül hazánkban is megjelenik az iPhone X, ami máris elnyerte a megjelenéskor számított legdrágább okostelefon címét. Az Egyesült Államokban várhatóan 999 dollárért (mai árfolyamon valamivel több mint 250 ezer forint) piacra dobott mobilért mondjuk Magyarországon várhatóan nem kevesebb mint 400 ezret kell majd kiperkálni. Ez első blikkre persze sokkoló, azonban a drágulás szinte már tendenciának mondható.

Az infografikán az látható, hogy milyen módon alakult az elmúlt öt évben egy okostelefon eladási átlagára. A 2012-es adat bár kirívóan magas (378 dollár, mai árfolyamon 96 ezer forint), utána folyamatos és nagymértékű csökkenés következett be. Ami 2015-re már mindösszesen csak 302 dolláros (mai árfolyamon 76 ezer forint) átlagárat jelentett. Ez pedig majdnem 20 ezer forint különbség. Az idei évre azonban egy rekord magas, 6 százalékos átlagár növekedésre számítanak, ami 324 dolláros (mai árfolyamon 82 ezer forint) átlagárat jelentene a tavalyi 306 dollároshoz (mai árfolyamon 77 ezer forint) képest (ebben persze nagy szerepe lehet az év végén értékesítésre kerülő iPhone X-nek).

Így idén várhatóan több mint 5 ezer forinttal kerül majd többe átlagban egy okostelefon, mint tavaly. Ennek egyik oka az, hogy nagy gyártók szinte kivétel nélkül nagyon megnyomták a prémium kategóriás mobilok piacra dobását.

A környezetszennyezés a modern világ legnagyobb rákfenéje. Hiába azonban a folyton, mindenhonnan felcsendülő vészharangok, az emberek mintha meg sem hallanák azokat. A lenti csárt azt mutatja meg, hogy hozzávetőleg mennyi halálesetben játszott közre a környezetszennyezés (levegő, víz, talaj). 

Az adatok alapján a levegőhöz, vízhez és talajhoz köthető szennyezések több mint kilenc millió ember halálát okozták. Két millióval többet mint például a cigaretta. Háromszor annyit azonban, mint az AIDS, a malária és a tuberkulózis együttvéve. A környezetszennyezés okozta halálesetek egyébként olyan "népbetegségeket" előznek utcahosszal, mint az alultápláltság, az alkohol problémák vagy a droghasználat. A háborúkról és a gyilkosságokról nem is beszélve.