Mindenki ismeri az Európai Unión belüli szabadságjogot, ami garantálja az áru szabad mozgását. Az EU-n kívül azonban számos más szabadkereskedelmi övezet is van, ráadásul Európában sem az Unió az egyetlen. 

Az Unión kívüli európai országok ugyanis szintén tagjai több megállapodásnak, amely megkönnyíti a kereskedelmet ezek között az országok között. Emiatt hiába nem az EU tagja Törökország, mégis aránylag könnyű importálni onnan az árut. 

Persze világszerte több hasonló egyezmény is van, sőt, vannak országok, amelyek több megállapodásban is részt vesznek, ennek oka jellemzően a korábbi gyarmati kötődés. Ennek megfelelően Dél-Amerikának, Dél-Kelet-Ázsiának is megvan a saját kereskedelmi egyezménye. 

A Kantar Worldpanel friss felmérese szerint az átlag európaiak - bár növekedett az elmúlt években az átlagos használati idő - 21,6 hónaponként cserélik le okostelefonjaikat. Ez nem túl sok, tekintve, hogy egy komolyabb darabért akár 200 ezer forintot is hajlandóak vagyunk kifizetni. Érdekesség, hogy még a vérbeli fogyasztói társadalomban szocializálódott amerikaiak is tovább tartják készülékeiket.

You will find more statistics at Statista

Az EU már régóta azon dolgozik, hogy harmonizálja a roaming-tarifákat; ha minden jól megy, a nyáron meg is szűnhet az uniós díj.

A friss megállapodás szerint 2017. június 15-től a következő díjszabás érvényes a szolgáltatók közötti elszámolásban:

hanghívásoknál percenként 3,2 eurócent (nagyjából 10 forint), SMS-enként 1 eurócent.

Az adatforgalomnál öt év alatt fokozatosan csökkentik az árakat. Induláskor:

gigabájtonként 7,7 euró a nagykereskedelmi ár.

Ez 2018. január elsejétől 6 euróra, 2019. január elsejétől 4,5 euróra, 2020. január elsejétől 3,5 euróra, 2021. január elsejétől 3 euróra, 2022. január elsejétől 2 euróra csökken.

Az intézkedés nem véletlen, az alábbi - jelenleg érvényes adatforgalmi díjak - grafikon tökéletesen mutatja, milyen hatalmas különbség van az egyes országokban elérhető tarifák között.

You will find more statistics at Statista

A MÁV-ot gyakran éri az a vád, hogy rossz a szolgáltatása és magasak az árai. A Vouchercloud által közzétett térkép a vonatjegyek mérföldre (egy mérföld kb. 1,6 km) vetített árait vizsgálta az Európai Unióban. Magyarországon ez alapján 0,12 angol font jött ki (egy font jelenleg nagyjából 356 forint), ami a legolcsóbbak között van, és nagyjából négyszer olcsóbbak a jegyek nálunk, mint a legdrágább Egyesült Királyságban. A szigetországban ugyanis fél fontot kell fizetni mérföldenként a vonatutakért. 

A régióban egyébként hasonlóak az árak, a szomszédos Ausztriában azonban még Németországnál és Svájcnál is többet kell fizetni a vasúti jegyekért. A sógoroknál 0,41 font egy mérföld vonatozás, ezzel a második legdrágább vizsgált ország volt. 

Az Európai Unió több 1000 milliárddal járul hozzá Magyarország fejlődéséhez. Az alábbi térkép viszont azt mutatja, hogy nemcsak több 1000 milliárdot, hanem több tízezer milliárdot kaptunk Brüsszeltől 2010 és 2014 között (nettó értéken). Ezzel egyébként a harmadik legnagyobb mértékű támogatást hívtuk le, csak Görögország és a jelentősen nagyobb lélekszámú Lengyelország tudott minket megelőzni. 

A befizetéseket is érdemes megnézni, nem meglepő módon a legtöbbet Németország fizette be, de Franciaország és az Egyesült Királyság sem marad el jelentősen tőlük.