Az OECD kutatása azt mutatja meg, hogy a tudományos szakokon (ide értve a matematikát és a programozó szakirányokat is), a diplomázott hallgatók mekkora része nő. Magyarország a vizsgált országok között a középső harmad alján (vagy az alsó harmad tetején) helyezkedik el 37 százalékkal.

Sokat elárul arról, hogy hol tart a nők megfelelő képviselete a tudományos területeken, hogy csupán Törökországban, Olaszországban és Portugáliában éri el vagy haladja meg a diplomát szerzett nők aránya ezen a területen az 50 százalékot.

Még nem derült ki, hogy végül tényleg bezár majd a CEU vagy sem, azonban, ha az egyetem nem Magyarországon folytatja működését, akkor az OECD alábbi listáján is hátrébb csúszhatunk. Már így sincs sok külföldi Ph.D. hallgató hazánkban, igaz, a mesterszakosok szempontjából egész jól állunk. 

Persze felmerül a kérdés: fontos ez egyáltalán? 

A nemzetközi hallgatók aránya jó indikátor arra, hogy milyen színvonalú az adott ország felsőoktatása. Ugyanis minél jobb az oktatás (minél értékesebb az itt kapott diploma), annál több külföldi választja az itteni felsőoktatási intézményeket. 

Magyarországon jellemzően erős a főváros-vidék ellentét és ezt a felsőoktatásban résztvevők csak tovább erősítik. A városlakók (nemcsak budapestiek) között ugyanis 46,5 százalékkal többen vannak a felsőoktatásban végzett alkalmazottak körében, mint a vidékiek az OECD tanulmánya szerint. Ez a harmadik legnagyobb különbség a vizsgált országoknál, ennél több városlakó csak Szlovákiában és Csehországban van a dolgozók között.

A legkisebb különbség az USA-ban van, ez többek között annak is köszönhető, hogy a tehetős népesség nem a városokban, hanem az elővárosokban lakik és ingázik minden nap a munkahelyére. 

Sokszor azzal érvelnek a munka alapú társadalom és az ipari növekedés támogatása mellett, hogy a szakmunkát tanuló diákok hamarabb munkába állhatnak, és alig keresnek rosszabbul, mint a felsőoktatást végezett diplomások.Ebben azonban nemcsak országonként, hanem nemenként is jelentős eltérések vannak.

Az OECD adatai alapján azt láthatjuk, hogy Magyarországon nagyjából fele annyira éri meg a felsőoktatást választani, mint a férfiaknak. Persze a képet árnyalja, hogy a nők szülés után otthon maradnak a gyerekkel, gyerekekkel, így az ilyenkor kieső jövedelem csökkenti a megtérülést. 

Hazánk egyébként az OECD átlaghoz közeli a nők megtérülési értéke, viszont a férfiak megtérülése jelentősen magasabb az átlagnál. Érdemes megemlíteni Spanyolországot, ahol a vizsgált országok közül egyedüliként a nőknek jobban megéri a diploma, mint a férfiaknak. 

A QS idén is elkészítette a világ legjobb egyetemeinek toplistáját, ahol az üzleti és menedzsment képzések alapján rangsorolták az intézményeket. Nem kevesebb, mint 42 szempont alapján állították össze a toplistát, többek között az intézmény tudományos hírneve, az oktatók kiválósága, és az egyetemen zajló kutatások fontossága is befolyásolta a sorrendet.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

Az élen nem meglepő módon a Harvard, a London Business School, és az INSEAD végzett, de a TOP 10-ben helyet kapott még a Cambridge és az Oxford is.