Új emlékérme-családot bocsát ki 2016-ban a Magyar Nemzeti Bank. Lesz köztük aranyforint, a riói olimpia tiszteletére készülő érmék, vagy a Budapesti Állatkert megnyitásának 150. évfordulójának emlékérméi. Vagy akár 50 ezer forint névértékű érmét is szerezhetünk majd.

Ezekkel az érmékkel lehet ugyan fizetni, de nem érdemes. Inkább gyűjtőknek ajánlják, vagy akár befektetésként: sok esetben ugyanis felértékelődnek ezek a pénzek. Ez persze függ az adott anyagtól, amiből készülnek, illetve a kiadott darabszámtól is. 

Érdekes cikket közölt minap a Pénzcentrum: azt fejtegették, vajon nem merült-e fel az MNB-nél, hogy az 1-2 forintosok után az ötösöket is kivonják a forgalomból.



Mivel szerintük a legkisebb címletről, ellenben a legnagyobb darabszámban rendelkezésre álló érméről van szó, így az előállítási költség is rendkívül magas lehet. Mint írják, az is elképzelhető, hogy a fajlagos előállítási ár megközelíti a címletértéket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden hónap utolsó teljes hetének keddjén kamatdöntő ülést tart, amelyen a Monetáris Tanács tagjai döntenek arról, hogy emelik vagy csökkentik az alapkamatot, vagy esetleg megtartják az eddigi szinten.

A keddi döntés 15 bázispontos (0,15 százalékpont) csökkenést hozott, így az irányadó ráta szerda óta 1,5 százalékos lett. 

Kinek jó ez?

• Akiknek hitelük van
• Akik hitelt akarnak felvenni
• Akiknek fix kamatozású kötvényeik vannak

Kinek rossz ez?

• Bankbetétesek
• Változó kamatozású kötvényesek