Nagyjából ezzel a címmel lehet összefoglalni, hogy mennyi valós információ alapján dönthettek a britek a kilépésről. A lenti statisztika 2016-ból azt mutatja, hogy a britek bizony alaposan fölé becsülik, hogy

• a szigetország lakóinak mekkora része EU-s bevándorló,
• a brit gyermekellátási segély mekkora része megy más EU-s tagállamokban élő gyerekekre,
• az EU-s büdzsé mekkora része megy el az EU-s adminisztrációra és eurokratákra,
• a külföldi befektetések mekkora része jön Kínából,

mindemellett meg jelentősen alul becsülik, hogy a külföldről érkező befektetések mekkora része jön más EU-tagállamokból. Mutatjuk:

A kutatást az Ipsos készítette, akit részleteiben is érdekelnek az eredmények, azok ide kattintva tájékozódhatnak. Nagyjából ennyit fűznénk hozzá:

A lenti csárt azt mutatja meg, hogy 2016-ban az Európai Befektetési Bank (EIB) mekkora összegű hiteleket nyújtott az egyes tagországoknak, az adott ország lakosságának arányában. Ebben bizony Nagy-Britannia a középmezőnyben szerepel, egy szinten Franciaországgal, Lengyelországgal, Portugáliával és Görögországgal. Mivel az EIB tulajdonosai a tagországok, nem nehéz elképzelni, hogy a Brexit után hogyan fog változni a hitelezési kedv az Egyesült Királyság felé.

forrás: EIB operations inside the EU 2016

Alig két hét múlva szavaznak arról a britek, kilépjenek-e az EU-ból vagy sem. Habár a kérdés megosztja a szigetország lakóit, az Európai Unió többi tagállamában sem egyértelmű a kép Európa jövőjét illetően. Legalábbis egy friss kutatás szerint jelenleg 47 százalékos az euroszkepticizmus az unió országaiban. Érdekesség, hogy Magyarország lakosságának közel kétharmada (61%) kitart az unió intézménye mellett; és a fiatalok a leginkább elkötelezettek, ebben a szegmensben 63 százalékos a penetráció.