A gyorsan változó gazdasági környezetben a munkavállalók szakmai képzése elengedhetetlen. Ennek ellenére a vállalkozások többségénél még mindig nem támogatják a dolgozók továbbképzését. Itt vannak a KSH (majdnem 29 ezer vállalkozást vizsgáló) reprezentatív eredményei. 1999 óta nem sokat változott a helyzet.
Az OECD kutatása összehasonlította a szervezet tagországaiban élő fiatal (15-29 éves) munkanélkülieket abból a szempontból, hogy mekkora a magasan képzettek aránya. A teljes fiatal munkanélküliség egyébként Törökországban a legnagyobb (közel 30 százalékos), de Olaszország és Görögország sincs sokkal lemaradva. A különbség viszont az, hogy Görögországban nemcsak az alacsonyan képzettek, hanem a magasan képzettek is nehezen találnak munkát.
Magyarországon Az OECD átlagánál magasabb a fiatalok munkanélkülisége, igaz, ezen belül a képzettek aránya igen alacsony. Ez egyébként azért lehet jó hír, mert a képzetlen munkanélkülieknek létrehozott képzési programokkal jelentősen csökkenteni lehet az állástalanok számát. 
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a mai gyerekek átlagosan 7 órát töltenek különböző képernyők előtt. A World Economic Forum hívja fel a figyelmünket a digitális intelligencia fontosságára, mégpedig azért, hogy gyerekeink ebben a hét órában is biztonságban legyenek.
A DQ Project a következőképpen határozza meg a Digitális Intelligenciát (DQ):
A DQ azon szociális, érzelmi és értelmi képességek összessége, melyek nélkülözhetetlenek a digitális élethez. Kellő képességekkel, tudással és szakértelemmel rendelkezni ahhoz, hogy valaki a viselkedését és az érzelmeit ahhoz tudja igazítani és úgy tudja alkalmazni, hogy az a digitális korszak követelményeinek és kihívásainak megfeleljen.
A következő nyolc területen kell a gyerekeinket tudással és szakértelemmel felszerelni:
forrás: https://www.weforum.org/agenda/2016/06/8-digital-skills-we-must-teach-our-children/