Az Eurostat kiadott egy statisztikát, amin az látszik, hogy a magyarok az EU középmezőnyében vannak, ha azt mérjük, mennyien béreltek már szállást magáncélra másik természetes személytől websiteokon és applikációkon keresztül.

Amikor viszont azt vizsgált, hogy hányan oldották meg utazási igényeiket hasonló technikával, arra jutottak, hogy jóval kevesebben, mint a legtöbb EU-s országban. A lenti chartokon a felső diagram vonatkozik a szállásra, a lenti pedig a közlekedésre.

Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy egyes országokban átlagosan mennyibe kerül a szélessávú internet. A kutatást a nagy-britanniai Cable.co.uk végezte, amely megállapította, hogy a lista első helyén Irán áll. A perzsa országban átlagosan 5,37 dollárt (körülbelül 1500 forintot) kell havonta fizetni az internetért.

Az alábbi táblázaton látható, hogy egyes országokban hogyan alakulnak ezek a költségek. A táblán nem látható Magyarország esetében 24,54 dollárt (durván 6500 forintot) állapítottak meg átlagos árnak, amellyel a 23. helyen végeztünk. Ezzel jóval drágább a magyarországi internet mint a 8. helyezett Romániában, ám sokkal olcsóbb mint a 114. Egyesült Államokban. A legtöbbet Burkina Faso lakosainak kell fizetniük, ahol hatalmas, átlagosan 961,22 dolláros  (254 ezer forintos) díjat kell fizetni a világhálóért. Nyilván nem véletlen, hogy a rendkívül szegény országban az emberek 97 százaléka nem jut hozzá az internethez.

Ma már szinte mindenkinél alapvető elvárás, hogy néhány giga mobilnet benne legyen az előfizetésünkben. Tavaly azonban csak 1,4 gigabyte mobil internet jutott átlagosan egy magyar előfizetőre. Az OECD országok között a finnek toronymagasan vezettek ezen a téren, náluk 10,9 giga volt az átlag, a második helyen a lettek álltak 8,2-vel, majd őket követik az osztrákok 6,3-mal.

Egy OECD-kutatásában arról kérdezték a különböző országok állampolgárait, hogy mennyire aggódnak afelől, hogy a személyre szabott online hirdetések miatt információt gyűjtenek az internetezési szokásaikról. Magyarországon az EU-s átlagnál kevésbé félnek ettől, de 100-ból így is 57-en aggódnak emiatt.

Más kérdés, hogy vajon mi lehet a német netezők fejében? Ott 82 százalék stresszel ettől a gyakorlattól.

Ma már teljesen természetes, hogy a gyerek használja az internetet, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mi az a mennyiség, amit engedélyezzenek a szülők. Egy PISA felmérésből kiderült, hogy a magyar gyerekek sokkal többet lógnak a neten, mint az OECD tagországok átlaga. Egy magyar gyerek ugyanis hétköznapokon több mint 160 percet internetezik (per nap), hétvégén pedig majd napi 200 percet.