Ha sörivásról van szó, akkor a csehek verhetetlenek. Egy új tanulmány azt vizsgálta, hogy az egyes országokban mennyi sört fogyasztottak az emberek fejenként 2017 folyamán. Tavaly egy átlagos cseh 137,38 liter sört ivott meg, amivel alaposan lehagyták a második helyezett lengyeleket: ők 98,06 litert pusztítottak el. Az alábbi grafikon az első 15 országot mutatja. Magyarország nincs rajta, annak ellenére, hogy egyébként a kelet-európai országok dominálják a listát.
Mára szinte az egész életünk online lett. Azon persze napestig lehetne vitatkozni, hogy mennyire jó ez vagy sem. Egy biztos, kegyetlen pörgetjük az úgynevezett hashtageket (#valami), amik elől bizony az óriási örömmel látogatott világvárosok sem menekülnek. Ennek apropóján a képen megnézhetitek melyek (Top 10) a legtöbbet tagelt városok az Instagramon. #BudapestNincsRajta:(
Az első két helyért folytatott harc igencsak szorosra sikeredett London és New York között, tőlük alig több mint 10 millióval maradt csak le a bronzérmes Párizs.
Azért jó az OECD mert mindig van rengeteg polgárpukkasztó statisztika a tarsolyában. A lenti csárt is ezek közül mutat be egyet. Az ábrán az látható, hogy a kiválasztott országok munkavállalóira átlagosan hány munkaóra jut egy évben - ebben az esetben 2015-ben -.
A prímet bőven a mexikóiak viszik 2 246 munkaórával, ám nem sokkal mögöttük toporzékolnak a dél-koreaiak 2 113 munkaórával. Az pedig azért mégiscsak durva, hogy például egy német munkavállalónál egy mexikói majd 900 órával többet gürcöl egy évben, töredék annyi pénzért. Az európai abszolút csúcsot pedig simán viszik a görögök, a maguk 2 113 ledolgozott munkaórájukkal.
A kiválasztott országok között nem szerepel Magyarország, ám az OECD statisztikáit böngészve 2015-re vonatkozóan 1 746 óraszám van iktatva, ami egyébként 2016-ra 15 órával nőtt. (Hazánkkal kapcsolatban ugyanakkor megjegyzendő, hogy nálunk csak az 5 vagy annál több főt foglalkoztató cégek adataiból vannak a számok.) Ezekkel a számokkal azonban még mindig simán elmaradunk többek között a lengyelektől, az észtektől, az írektől, de még a csehektől is.
A műanyag hulladék lassan beláthatatlan méretűvé duzzadó tömege világméretű problémát jelent. A szemétgyártásból pedig Európa is jócskán kiveszi a részét.
Az ábrán jól látszik, hogy statisztikai adatok alapján minden európai 31 kilónyi műanyag hulladékot termel, csak csomagolási hulladékból. Magyarország pedig ebből jócskán kiveszi a részét, ugyanis a színjelzés alapján 30 - 39 kilogrammnyi között termelünk. Ez persze rajtunk kívül szinte kivétel nélkül az összes nyugat-európai országra igaz.
A legkiemelkedőbb műanyag szatyor mániások azonban az írek (61 kg), észtek és a luxemburgiak (52 kg), hiszen ők fejenként több mint 40 kilónyi hulladékkal járulnak hozzá a világ ilyesféle pusztulásához. Míg például pacsi jár a bolgároknak, akik megsüvegelendő teljesítményük révén "csupán" 14 kilónyi csomagolási műanyaggal terítik be a világot fejenként.
Az Eurostat közölt egy összeállítást arról, hogy melyek a leglátogatottab UNESCO Világörökségi Helyszínekről szóló oldalak a Wikipédián. Budapest az előkelő kilencedik helyet szerezte meg.
Nem sikerült lenyomni a párizsi Szajna-partot, Róma történelmi belvárosát, Isztambul belvárosát, Auschwitzot, a New York-i Szabadság-szobrot, a kínai nagy falat, a Taj Mahalt és Bécs történelmi belvárosát, ugyanakkor a magyar főváros maga mögé utasította többek között
Érdekesség, hogy a 20 leglátogatottabb UNESCO-oldal közül 10 az EU-ban van.