Ezek a föld legfiatalabb országai: több szomszédunk is köztük van

2017. október 12. 16:57 - Napi Csárt

Spanyolországban egyre nagyobb indulatok szül a katalánok függetlenedési törekvése. Ezek az áramlatok azonban nem egyedülállók sem a világban, sem pedig Európában. A lenti infogram a föld legfiatalabb országait rangsorolja. Továbbá megmutatja azt is, hogy mennyi ideje tart szuverenitásuk. 

A föld legfiatalabb országa jelenleg a Dél-szudáni Köztársaság, ami valamivel több mint 6 éve függetlenedett Szudántól. A listán szerepel Szerbia és Montenegró is, akik csupán 3 éven keresztül bírtak ki az együttlétet, majd 2006-ban külön váltak. Szerbián kívül szlovák szomszédjaink is megtalálható a grafikán. Ők 1993-ban váltak külön a csehektől. Érdekesség, hogy a cseh-szlovák páros a történelem során kétszer is megpróbálkozott az együttéléssel. Előbb 1918-1938, majd 1945 és 1992 között alkottak egy országot, de úgy tűnik, hogy a közösködés egyik fél számára sem volt megfelelő.

fiatal_nemzetek.jpg

12 komment

Itt a bizonyíték: nem a méret a lényeg

2017. október 11. 14:36 - Napi Csárt

Bár a tavalyi foci Európa-bajnokságon még ikszeltünk Portugáliával, és mindenki bizakodott a magyar labdarúgás felemelkedésében. A 2018-as világbajnoki selejtezőn hamar jöttek a pofonok, amik kijózanították a mámorban úszó tömegeket. Magyarország ugyanis csak harmadik helyen végzett a csoportjában, így elszálltak esélyei a 2018-as világbajnokságot illetően.

Ugyanakkor történt ennél egy jóval nagyobb meglepetés is. Izland a maga 340 ezer lakosával kijutott a tornára, így a dicsőség mellett elnyerték a valaha volt, legkisebb nemzet, aki kijutott a világbajnokságra díjat. Ennek apropóján itt egy lista a legkisebb országokról akik részt vettek Labdarúgó-világbajnokságokon. A friss győztes a 860 ezres Paraguayt taszította le a trónról. A harmadik legkisebb népességgel rendelkező ország pedig Trinidad és Tobago a listán. A 10. helyen Jamaica tanyázik, ahol már majdnem nyolcszor annyian élnek, mint a jelenlegi első Izlandon.


kisfocivb.jpg

3 komment

Gondoltátok volna, hogy ezekből az országokból származik a legtöbb Nobel-díjas?

2017. október 04. 16:59 - Napi Csárt

Az 1895-ben, Alfred Nobel által alapított Nobel-díj a világ legrangosabb tudományos kitüntetése. Éppen ezért októberben a tudós világ és az érdeklődők tekintete Stockholmra és Oslora figyel. Hiszen ebben a hónapban ítélik oda a díjakat. A jelölteket titokban tartják, azonban a Norvég Nobel-bizottság például elárulta, hogy a Nobel-békedíjra idén közel rekord nagyságú, 318 pályázat érkezett (az idei díjat egyébként október hatodikán adják át). 

A lenti infografika pedig azt mutatja, hogy születési hely alapján melyik országból szerezték meg legtöbben Nobel-díjat. Az Egyesült Államok torony magasan vezet a maga 260 díjával. Őket az Egyesült Királyság követi 84-el, míg a képzeletbeli dobogó 3. fokán Németország áll 61 díjazottal. 

Magyarország sajnos nem került be a Top 10-es kalapba, ugyanis több magyar származású Nobel-díjas nem Magyarországon látta meg a napvilágot. Ilyen például Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd vagy Polányi János is. Előbbi kettő Bécsben, utóbbi pedig Berlinben született, így ők más nemzetek színeit képviselik ezen a listán.

nobelprices.jpg

A 2017-es Nobel-díj átadás menetrendje:

  • Október 2. - Fiziológia-orvostudomány
  • Október 3. - Fizika
  • Október 4. - Kémia
  • Október 5. - Irodalom
  • Október 6. - Béke
  • Október 9. - Közgazdaságtan
4 komment

Ez a legfontosabb a magyaroknak, ha nemzeti kérdésről van szó

2017. szeptember 18. 17:03 - Napi Csárt

A nemzeti identitás rengeteg dologból tevődik össze: ott vannak például a tradicionális ételek, a tudósok és a néplélek. De vajon az emberek hány százaléka válaszolta azt, hogy a nemzeti nyelv nagyon is fontos része az azonosságtudatának? Kutatás készült arról, hogy mennyire meghatározó az állampolgárok számára saját anyanyelvük, mint a nemzeti egység szimbóluma.

A lenti infografika azt mutatja, hogy az országok válaszadói mennyire tartják fontosnak nemzetük nyelvét, ha identitástudatukról van szó. Magyarország a második helyen végzett ezen a listán, hiszen a válaszadók 81 százaléka különösen fontosnak tartja a nyelvet, mint nemzeti összetartó erőt. A lista élén a hollandok végeztek 84 százalékkal, a sereghajtók pedig az olaszok lettek a maguk 59 százalékával. 

csartnyelvazindentitasbadate.jpg

1 komment
süti beállítások módosítása