Az OECD felmérése szerint a legszegényebb 20 százalék körében Magyarországon az otthonok 44 százalékában többen laknak, mint amennyien kényelmesen elférnének. Nálunk többen csak Lengyelországban és a Mexikóban zsúfolódnak össze egy lakásban, az OECD átlaga pedig a miénknek kevesebb mint fele, mindössze 18 százalék. 

A magyar adat különösen érdekes abból a szempontból, hogy szakértők szerint a magyar lakások közel harmada üresen áll. 

Az OECD egyik kutatásában azt vizsgálták, hogy a szegénység mennyire érinti a fiatal és az idős korosztályokat (a középkorúakat nem vizsgálták). Lényeges, hogy a szegénység itt a relatív jövedelmi szegénységet jelenti, ami ennél a kutatásnál az adott ország medián jövedelmének felét jelenti.

Magyarországon a 18 év alattiak 12 százaléka számít szegénynek, míg a 65 feletti korosztály 8 százaléka tartozik ide. Az OECD átlagában egyébként szintén a gyerekek vannak többségben. Az alacsony szegénységi szint egyébként a módszertannak is köszönhető, az aránylag alacsony bérek miatt ugyanis a jövedelem 50 százaléka sem magas. 

Érdekes, hogy több olyan fejlett ország van, ahol magas a gyermekszegénység (Norvégia, Hollandia, Dánia stb.), azonban ez valószínűleg a módszertantól is függ, azonban a 20 százalék feletti adatok még így is riasztóak. 

Több országban jelentős öregségi szegénységgel szembesülhetünk, itt jellemzően nincs állami nyugdíj, ezért lehet ez az arány ennyire magas. 

A magyarok 79 százaléka szerint összességében rossz irányba haladnak a dolgok hazánkban. Nem mi, magyarok vagyunk azonban a legelégedetlenebb nemzet, az európaiak közül a spanyolok, az olaszok és a franciák is kritikusabbak saját országuk történéseivel szemben.

A magyarok leginkább az egészségügy helyzete miatt aggódnak, 59 százaléknyian említették az első számú problémának. Ezzel az aránnyal világelsők vagyunk, máshol korántsem okoz az embereknek ekkora nehézséget az életnek e területe.

A magyarok probléma-rangsorában a második-harmadik helyen – szinte az egészségüggyel azonos említési aránnyal, 58 illetve 56 százalékkal - a pénzügyi és politikai korrupció, valamint az elszegényedés és a társadalmi egyenlőtlenség következik. A világon összességében a munkanélküliség számít a legnagyobb gondnak (38 százalékkal), nálunk ez a sorban csak a negyedik: 31 százalék aggódik emiatt  – derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből.

Az időskori szegénységnek több oka is lehet, a nyugdíjkorhatár feletti népesség növekedése egyben a szegénység terjedésével is járhat. Hatalmas azonban az eltérés az egyes országokban. Míg Hollandiában a 65 év felettiek 2 százaléka, addig Dél-Kóreában közel fele él szegénységben. 

Az OECD átlaga egyébként 12,6 százalék, hazánkban pedig 8,6 százalékot mutatott ki a felmérés. Azért azt érdemes hozzátenni, hogy a magyar nyugdíjasok többsége 100 ezer forint alatti nyugdíjból kénytelen megélni, és 75 ezren még 50 ezer forintot sem kapnak havonta. 

A társadalmak összetartását jól jellemzi a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség. Erről szól az OECD kutatása is, amiben a legszegényebb 10 százalék béréhez képest vizsgálták meg a leggazdagabb 10 százalék bérét. 

Ebből a szempontból az OECD átlaga 3,5, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak 3,5-szer több bért kapnak, mint a legszegényebbek. A hazai adat egyébként nem áll ettől messze, a magyar gazdagok a szegények bérének 370 százalékát vihetnek haza.

A legkisebb különbség nem meglepő módon a jelentős társadalmi újraelosztó rendszerű Svédországban van (2,3-szoros a különbség), a legnagyobb pedig az alacsony újraelosztásáról híres Egyesült Államokban van, itt ötszörös az arány.