Pont egy éve történt, hogy sokak meglepetésére Donald Trumpot választották meg az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökének. Abban az esetben viszont, ha a férfiak nem mennek el szavazni, az eredmény teljesen más lett volna.

Trump mindösszesen 80, Hillary Clinton pedig 458 elektori szavazatot szerzett volna, és mivel ezekből 270 kell ahhoz, hogy az elektori kollégium elnöknek válasszon valakit, Clinton nyert volna, így ő lett volna az USA első női elnöke

Bár nem így történt, azért mutatjuk térképen is. A kék államokat vitte volna a Demokrata Párt jelöltje (Clinton), a pirosakat a későbbi elnök, Nebraskán pedig 4:1 arányban osztoztak volna (itt Trump kapta volna a több elektori szavazatot).

forrás: FiveThirtyEight

Donald Trump amerikai elnök és hadügyminisztere egyelőre csak szájkaratét folytatnak Észak-Koreával szemben, ám kiszámíthatatlan, hogy a valóságshow-szereplő elnök milyen döntéseket fog hozni a krízissel kapcsolatban.

Mindenesetre ezek az országok rendelkeznek atomfegyverrel, így ők szólhatnak még bele egy mindent eldöntő konfliktusba. Az amerikai katonai hírszerzés (US Defense Intelligence Agency) legfrissebb elemzése szerint egyébként Észak-Koreának háromszor annyi atomfegyvere lehet, mint amennyit eddig feltételeztek.

A következő videót pedig csak a téma miatt ajánljuk. Érdekes, hogy ebben a szatírában még George W. Busht ítélik óriási veszélynek a világbékére, aki ma már egy joviális figurának tűnik a jelenlegi amerikai elnökhöz képest.

(csárt forrása: Independent)

Donald J. Trump amerikai elnök kampánya alatt és beiktatása óta is többször sérelmezte, hogy a NATO-tag országok nem költenek eleget a hadseregeikre. Most már ott tart az elnök, hogy azt tartaná szerencsésnek, ha az elmaradásokat is kifizetnék azok az államok, amelyek a NATO-taggá válás érdekében vállalt, majd alig valaki által betartott, 2 százalékos GDP arányos katonai költésvállalásukat nem vették komolyan.

Erre csak következtethetünk, de valószínűleg azt gondolja, hogy ez a pénz valami központi kalapba megy, pedig nem. Ezt a pénzt elvileg minden országnak a saját katonaságára kéne elköltenie, de bármilyen szép is az Észak-Atlanti Szövetség "mindenki egyért, egy (azaz az USA) mindenkiért" típusú üzenete, azt nehéz azért elképzelni, hogy Luxemburg vagy Spanyolország hadi kiadásainak emelkedése miatt, az Egyesült Államok kevesebbet költene saját hadseregére.

Ami viszont tény, hogy az elnöknek igaza van. Alig van olyan ország a NATO-ban, amelynek a katonai költségvetése elérné a csatlakozáskor vállalt 2 százalékot.