Az elmúlt évtizedekben egyre csak nőttek a vagyoni és jövedelmi különbségek a világon. Mára viszont eljutottunk oda, hogy a nyolc leggazdagabb emberének vagyona megegyezik a világ szegényebbik felének vagyonával (becslések szerint ez 3,3 milliárd ember).
Az erről készült infografikán fel is sorolták a nyolc leggazdagabbat, a névsoron valószínűleg kevesen lepődnek meg. 
Sokszor lehet hallani, hogy valakire azt mondják, hogy éppen most van élete csúcspontján, a helyzet azonban az, hogy ez ennél sokkal bonyolultabb. Minden egyes tevékenységben más és más életkorban jutunk el a csúcsra.
A nyelvtanulás szempontjából például a 7 éves kor jelenti a csúcsot, az énképünket viszont 74 évesen fogadjuk el leginkább. Persze számos más besorolás is van:
Íme a chart, amiből szemezgethetsz:
Az OECD tanulmánya a gyermekes anyukák munkahelyi státuszát vizsgálta. Eszerint Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatottak mindössze 5 százalékot tesznek ki a körükben jellemző 54 százalékos foglalkoztatottsági szintből, és a variálható munkaórában dolgozók is csupán pár százalékot tesznek ki.
A részmunkaidősök egyébként arányaiban kevesebben vannak, mint az OECD átlagának harmada. A gyerekes anyukák foglalkoztatása egyébként is nagyon alacsony, a hazai 54 százaléknál sokkal magasabb az OECD 67 százalékos átlaga. 
Kedden van a dohányzásellenes világnap, így ennek alkalmából megszereztünk egy világtérképet, amin több, dohányzással kapcsolatos adatot is összegyűjtöttek. Magyarország szempontjából a leginkább lényeges adat, hogy hazánkban évente 2500-nál is több szál cigarettát szívnak el, amivel a kontinens egyik legmagasabb fogyasztását jelenti. 
Európában egyébként is sokkal jellemzőbb a sok cigaretta fogyasztása, azonban minden harmadik szálra Kínában gyújtanak rá. Nem is csoda, hogy a legtöbb cigaretta Kínában fogy, és a második helyen még mindig az USA áll.
A dohányzás egyébként elképesztő méreteket ölt világszerte:
Az OECD felmérést készített arról, hogy mekkora juttatást kaphatunk akkor, ha nem dolgozunk. Két felnőtt és kétgyermekes háztartással számoltak, ahol csak az egyik felnőtt dolgozik, az így kapott jövedelmet hasonlították össze az átlagjövedelemmel.
Magyarországon ilyenkor az átlagjövedelem 60 százalékát kapják meg a családok, amivel az utolsó harmadban helyezkedünk el. A legjobban a dán családok járnak, ott az átlagjövedelem 94 százalékát kapja meg a család munkanélküliség esetén. 