A környezetszennyezés a modern világ legnagyobb rákfenéje. Hiába azonban a folyton, mindenhonnan felcsendülő vészharangok, az emberek mintha meg sem hallanák azokat. A lenti csárt azt mutatja meg, hogy hozzávetőleg mennyi halálesetben játszott közre a környezetszennyezés (levegő, víz, talaj). 

Az adatok alapján a levegőhöz, vízhez és talajhoz köthető szennyezések több mint kilenc millió ember halálát okozták. Két millióval többet mint például a cigaretta. Háromszor annyit azonban, mint az AIDS, a malária és a tuberkulózis együttvéve. A környezetszennyezés okozta halálesetek egyébként olyan "népbetegségeket" előznek utcahosszal, mint az alultápláltság, az alkohol problémák vagy a droghasználat. A háborúkról és a gyilkosságokról nem is beszélve.

Sajnos Budapest mostanában nem kerül rá azokra a listákra, amik a legélhetőbb városokat gyűjtik össze a világon. Ennek egy Magyarország elleni nemzetközi összeesküvős az okait leginkább abban kell keresni, hogy a lenti videón található városok olyan ritmusban fejlődnek, amit a magyar főváros képtelen tartani.

A környezetvédelemnek már nem csak a nyugati országokban, de hazánkban is fontos szerepe van. A fővárosban jelenleg közel 600 szelektív hulladékgyűjtő található. A tartályokban öt szempont szerint szelektálhatjuk a háztartási szemetet: külön gyűjthetjük a papírt, a fémet és műanyagot, a fémdobozokat, a színes, és a fehér üveget. Nem is gondolnád, menni idő alatt bomlik le a háztartási hulladék a természetben, ha nem foglalkozol a szétválogatásával.

Az eldobott cigarettacsikkeknek akár 5 évig is tarthat, amíg természetes úton lebomlanak. A kedvenc kekszed csomagolásának 200 évre van szüksége, a PET palack, és a műanyag pohár pedig 450 év alatt tűnik el. A kidobott  fém hulladék sosem bomlik fel a természetben.

Az idén decemberben megrendezendő párizsi klíma konferencián nagy hangsúlyt fektetnek majd azokra az országokra, amelyek legkevésbé függenek a fosszilis, azaz nem megújuló energiahordozóktól.

A legtöbb ország nehezen hasznosítja a vízenergiát, Tádzsikisztán és Kirgizisztán azonban jól sáfárkodik a természet adta lehetőségeivel, amit a jövőben még tovább szeretnének fejleszteni.

Svédország, Svájc, Norvégia, és Új-Zéland is kihasználja a víz adta lehetőségeket, Costa Rica pedig 2015 elején jelentette be, hogy 75 napig kizárólag megújuló energiaforrásokból működtette az országot.

A lista tetején álló Izland teljes mértékben hasznosítja a rendelkezésére álló zöld energiát, a teljes energiafelhasználás 65 százalékát geotermikus, 20 százalékát pedig vízenergiából fedezi.

Közép-Amerika legzöldebb országa El Salvador, ami Izlandhoz hasonlóan szintén geotermikus és vízi energiát használ fel.

Egyedül Franciaország lóg ki a sorból, ahol a vízenergia-felhasználás csupán 10 százalék, a többséget, egészen pontosan 75 százalékot atomenergiából fedezi. Ezt az arányt azonban 2025-ig szeretnék 50 százalékra csökkenteni.