Néhány, azaz nagyon is sok európai még sohasem volt az Európai Unió területén kívül. A lenti csárt azt mutatja, hogy mekkora azon európaiak aránya, akik legalább egyszer jártak már az EU-n kívül.

Nem mellbevágó meglepetés talán, hogy a magyarok egyértelműen a lista végén szerepelnek a maguk 19 százalékával, az azonban már érdekesebb, hogy az egykoron világjáró Portugálok még nálunk is rosszabbul szerepeltek 2018-ban. Mondjuk Portugáliában mindig kellemes az idő és az óceán is igen közel van, szóval valamelyest érthető ez a mentalitás.

A listát egyébként olyan gazdag európai országok vezetik mint Svédország, Dánia vagy Ausztria, akiknél legalább minden hetedik állampolgár járt már EU-s határokon kívül. Na persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy sem Norvégia sem pedig Svájc nem tagja az Uniónak, úgy hogy így nem nehéz menőn teljesíteni.

Az Unió 23 országának védelmi és külügyminiszterei hétfőn megállapodtak, hogy további lépéseket tesznek egy európai védelmi erő létrehozásához. Öt ország nem vesz ebben részt: az EU-t elhagyó Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Portugália és Málta. A PESCO-nak nevezett (Permanent Structured Cooperation) védelmi unió régóta napirenden van.

Az alábbi grafikán látható, hogy mely európai országok rendelkeznek a legnagyobb állandó hadsereggel. A grafika az aktív katonai személyzetet tünteti fel, és nem számol a polgári alkalmazottakkal és a tartalékosokkal. A legnagyobb állandó hadsereggel Franciaország rendelkezik, őt követi Németország és a relatíve kicsi Görögország. Az adatokat szolgáltató honlap szerint Magyarország hadserege 23 250 főt számlál.

Az Európai Unió megítéléséről sokfélét lehet manapság hallani. Annyi azonban bizonyos, hogy még mindig többségben vannak azok, akik szerint kifizetődő az EU-s tagság. Ugyanakkor szép számmal akadnak olyanok is, akiknek ez egyáltalán nem evidens. Mindezek fényében a lenti csárt azt mutatja, hogy a tagországok mennyire gondolják kifizetődőnek az Európai Unióban való részvételt.

A listát az írek vezetik, hiszen az ottaniak 90 százaléka szerint megéri EU tagnak lenni. Írországot egyébként alig lemaradva Málta és Litvánia követi. Magyarország inkább a lista felső karéjában foglal helyet, hiszen a magyarok 72 százaléka érzi úgy, hogy megéri az EU-s tagság.

A lista vége azonban tartogat meglepetéseket. Sereghajtók ugyanis az olaszok, akiknél csupán a lakosság 39 százaléka gondolja azt, hogy kifizetődő az Európai Unió. Mellettük Ciprus és Görögország az, akiknél kevesebb arányban vannak azok, akik szerint megéri tagnak lenni. Ugyanakkor például az osztrákoknál is majdnem fele-fele arányban vannak a pro és kontra érvek.

Néhány héttel ezelőtt írtunk egy bejegyzést, melyben azt boncolgattuk, hogy már a menekültválságkor is elég elutasítók voltak a magyarok egy potenciális feketével szemben, amennyiben az a gyerekükkel élt volna párkapcsolatban.

A múltkorival megegyező forrásból származik a lenti csárt, csak feketék helyett zsidókra kérdeztek rá a kutatók, tehát, hogy rendben lenne-e a válaszadó azzal, ha egy zsidóval élne kapcsolatban a gyereke. Az EU-s átlag ezennel 69 százalék, és hazánk nagyjából hozta is ezt a szintet, a válaszadók 60-69 százaléka válaszolt azt 2015-ben, hogy neki bizony nem lenne ellenére a vázolt helyzet.

Az EU-ban egyébként ezúttal Szlovákia és Ciprus került a szamárpadra.

forrás: Boredpanda

Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta a 2016-os munkanélküliségi adatok régiókra lebontott részleteit, amit Jakub Marian térképen is feldolgozott. Az európai statisztikai hivatal meghatározása szerint munkanélkülinek számítanak, akik az alábbi három feltételt teljesítik:

• A vizsgált héten nincs munkájuk,
• Két héten belül munkába tudnak állni,
• Az elmúlt négy hét során aktívan kerestek munkát.

Ezek alapján tehát a közmunkások nem számítanak bele az Eurostat által vizsgált munkanélküliségbe. Nem is csoda, hogy a térképen jól láthatóan a legalacsonyabb munkanélküliséget adó régiók között szerepel Magyarország szinte egésze, egyedül Észak-Alföld csúszik át a valamivel magasabb munkanélküliségi kategóriába a mutató. 

A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott régiók 

• Alsó-Bajorország (2%),
• Prága (2,2%) és
• Felső-Bajorország (2,4%) voltak.

A legsúlyosabb munkanélküliség

• Nyugat-Makedónia (31,3%),
• Melilla (30,8%, Spanyolország) és
• Nyugat Görögország (29,8%) szenvedi el.