A műanyag hulladék lassan beláthatatlan méretűvé duzzadó tömege világméretű problémát jelent. A szemétgyártásból pedig Európa is jócskán kiveszi a részét. 

Az ábrán jól látszik, hogy statisztikai adatok alapján minden európai 31 kilónyi műanyag hulladékot termel, csak csomagolási hulladékból. Magyarország pedig ebből jócskán kiveszi a részét, ugyanis a színjelzés alapján 30 - 39 kilogrammnyi között termelünk. Ez persze rajtunk kívül szinte kivétel nélkül az összes nyugat-európai országra igaz. 

A legkiemelkedőbb műanyag szatyor mániások azonban az írek (61 kg), észtek és a luxemburgiak (52 kg), hiszen ők fejenként több mint 40 kilónyi hulladékkal járulnak hozzá a világ ilyesféle pusztulásához. Míg például pacsi jár a bolgároknak, akik megsüvegelendő teljesítményük révén "csupán" 14 kilónyi csomagolási műanyaggal terítik be a világot fejenként. 

Egészen megdöbbentő eredményt mutat az OECD megrendelésére készült felmérés, miszerint a tagországokban átlagosan a gyerekek 18,7 százalékát havi szinten érnek bántások az iskolában. Ez a szám pedig Magyarországon még magasabb, a tanulmány szerint a magyar gyerekek 20,3 százalékát terrorizálják. Ami azt jelenti, hogy minden ötödik gyermek áldozatul esik.

A gazdasági fejlettség egyik leggyakrabban használt mérőszáma a GDP, Gross Domestic Product, vagyis a bruttóü hazai termék. Ha az egyes országok adatait egy térképen ábrázoljuk, akkor egyértelmű határokat láthatunk és egyértelműen látszik, hogy mely térségek elmaradottabbak és hol húzódnak a térségek gazdasági határai. 

Egy ilyen határ rajzolódik ki az Európai Unió nyugati és keleti országai között is. Így a magyar-osztrák határon látszik az éles elkülönülés. Érdekes, hogy a perifériához sorolt Portugália és Görögország is hasonló egy főre jutó GDP-vel számolhat. 

A kilencvenes évek egyik legnagyobb hatású közgazdasági műve volt Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyve (Clash of Civilizations). Ebben a szerző különböző értékrendek összecsapását jósolta meg a jövőben.

Ha most rátekintünk a világtérképre, akkor azt láthatjuk, hogy ha nem is egy az egyben igaz, amit állított Huntington, azonban sok igazságot találunk benne. Az iszlám közeg (a térképen sárgával jelölve) jelenleg szó szerint háborút vív a pirossal jelölt nyugati kultúrkörrel, ráadásul a barnával jelölt, kelet-európai kulturális szférával is komoly az ellentétük.

Így ebben az elmélet egyértelmű igazolása fedezhető fel, e a többi "összecsapás" megjelenése is csupán idő kérdése lehet, hiszen a jelenleg fennálló világrend alig több mint 25 éve alakult ki, így viszonylag fiatalnak mondható történelmi távlatokban szemlélve.

Magyarország helyzete is érdekes, a térkép a kelet-európai kultúrkörbe sorolja hazánkat, ami elsősorban a jelenlegi, Oroszország felé nyitó külpolitika miatt lehet így.

A tanárttiltakozások nyomán lépten-nyomon felmerül, hogy az alacsony bérek mellett a mára már az elfogadhatatlan körülményeket is megsínylik a dolgozók (tanárok). Nem is csoda, hogy az OECD és a PISA közös felmérése szerint a magyar 15 évesek mindössze 0,9 százaléka szeretne tanárként tovább tanulni. 

Az már nem is meglepő, hogy az OECD átlaga ennél jelentősen magasabb (4,8 százalék) és hazánknál csak Németországban (0,8 százalék) és Észtországban (0,6 százalék) akarnak kevesebben tanárok lenni.