Az Európai Unió több 1000 milliárddal járul hozzá Magyarország fejlődéséhez. Az alábbi térkép viszont azt mutatja, hogy nemcsak több 1000 milliárdot, hanem több tízezer milliárdot kaptunk Brüsszeltől 2010 és 2014 között (nettó értéken). Ezzel egyébként a harmadik legnagyobb mértékű támogatást hívtuk le, csak Görögország és a jelentősen nagyobb lélekszámú Lengyelország tudott minket megelőzni.
A befizetéseket is érdemes megnézni, nem meglepő módon a legtöbbet Németország fizette be, de Franciaország és az Egyesült Királyság sem marad el jelentősen tőlük. 
Nem állunk rosszul, de van, ahol a szemét kétharmadát újrahasznosítják
Az újrahasznosítás sokat segíthet a szén-dioxid ellen vívott globális háborúban, így érdekes kérdés, hogy a háztartási szemétnek melyik ország mekkora részét hasznosítja újra. Magyarországon ez az arány csupán 21 százalékos, ami ugyan Európában alacsony, azonban a régióban elsők lehetünk ezzel (a lengyelekkel vállvetve). 
Nyugat-Európában viszont jóval magasabb az újrahasznosítás szintje, különösen a germán területeken, ahol nem ritka az 50 százalék feletti arány, vagyis a szemét több mint felét újra felhasználják. 
Ilyen gyorsan öregedik a magyar népesség
Európában és hazánkban is folyamatosan növekedik az átlagéletkor. A 65 év feletti korosztály létszáma megszakítás nélkül emelkedik Magyarországon. Míg 1990-ben a 65 év felettiek a népesség 13 százalékát tették ki, addigra ez a szám 2014 elejére 17,5 százalékra emelkedett.
Az Eurostat korábbi számításai szerint 2060-ban hazánkban a 65 éves kor feletti népesség aránya eléri a 29 százalékot.
Ha nem látod a Napicsártot, KATTINTS IDE!
Durva, hogy mennyi magyar lakik még mindig a mamahotelben
Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, hogy a fiatal felnőttek nem költöznek el a szüleiktől és nem kezdenek saját életet. Érdekes módon ez elsősorban a perifériát (Dél- és Kelet-Európa) érinti. A nyugati országokban rendre 20 százalék alatti a 25 és 34 év közöttiek mamahotelban maradása (ez alól kivétel Írország, amit a perifériából a core országokhoz csatlakozók között tartanak számon), és Skandináviában szinte minden fiatal elköltözik otthonról 25 éves kora előtt.
Hazánkban a fiatalok 43 százaléka lakik még mindig a szüleivel, de a legsúlyosabb helyzet Szlovákiában, Bulgáriában és Görögországban van, itt többen maradnak a szüleikkel, mint ahányan elköltöznek. 
Nem is volt piros-fehér-zöld az Eiffel-torony: átverték a magyarokat?
A portugálok nyerték a tegnapi # meccset
Kedden 2-0-ás győzelmet aratott a magyar labdarúgó válogatott az Európa Bajnokságon az osztrákok ellen. A győzelmet több ezren ünnepelték, a hazai és a nemzetközi szaksajtó is hatalmas sikerként könyvelte el a meccset. Emellett a közösségi oldalakon már a mérkőzés lefújásakor megjelentek a magyar színekbe öltöztetett Eiffel-torony képei is. Az igazság azonban az, hogy aznap este nem piros-fehér-zöld volt a világhírű nevezetesség, hanem portugál színekben pompázott.
De hogy lehet ez?
A kérdéses képek egyébként már a meccs végén, nyolc óra környékén megjelentek, azonban Párizsban a nap csak valamivel 10 óra előtt nyugszik le, így valószínűsíthető, hogy az MLSZ instagramján megjelent kép csupán ügyes manipuláció.
Ezt támasztja alá a fényfestést elemző oldal is, ahol a tegnap esti eredmény alapján a portugál #-ek győztek 43 százalékkal, míg Magyarország második helyen végzett 24,5 százalékkal a chart alapján. 
Ennek köszönhetően viszont az Eiffel-tornyot tegnap este a portugál színekkel világították meg.
Azonban nincs veszve minden, a következő meccsnapon ugyanis tényleg a magyar nemzeti színek díszíthetik az Eiffel-tornyot. Ehhez csupán a Facebook és Twitter posztjainkban a #HUN címkét kell használni, így szombaton már nemcsak a pályán győzhetünk, hanem akár a francia nemzet büszkeségét is a magyar lobogóval díszíthetjük.
UPDATE:
Az Index szerint a magyar színek is megjelentek egy rövid időre az Eiffel-tornyon, azonban ez csak éjfél körül történt, így a Facebookon korábban megosztott képek valószínűleg nem valódiak, az MLSZ fotója viszont a tényleges kivilágításról készülhetett.