Még ha azt is gondolod, hogy ragyogó tisztaság van a konyhában, egészen biztosan tévedsz. Hiába tűnik ugyanis tisztának a konyhapult, valójában hemzseg a bakrtériumoktól.

Mutatjuk, melyek a konyha legkoszosabb pontjai.

E szerint érdemes viszonylag sűrűn cserélgetni a törlőrongyokat, törlőkendőt, és noha csak a hatodik helyen szerepel, a mosogatószivacsot is.

Annak ellenére, hogy a legtöbben naponta használjuk a mosogatót, az is hemzseg a baktériumoktól, különösen a lefolyó környékét érdemes alaposan kisúrolni. Minden nap takarítsuk le a fiókok fogantyúit is, és a kések is a TOP 10-ben foglalnak helyet, ezért azok elmosására is fordítsunk nagyobb figyelmet.

A hűtő ajtaja és a fogantyúja szintén a lakás egyik koszosabb pontjának számít, és rengeteg baktérium tenyészik a vágódeszkán is.

Hogy mindebből mi a tanulság? Leginkább az, hogy érdemes még nagyobb körültekintéssel takarítani a konyhában, és főzés-sütés közben sűrűn kezet kell mosni.

Azt mindenki tudja, hogy a stressz nem tesz jót az egészségnek, hozzájárul például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, de emésztőrendszeri problémákat is okozhat.

Megmutatjuk, mivel jár, ha a mindennapokat inkább a stressz és nem a kiegyensúlyozottság és nyugalom határozza meg, és azt is, hogy hogyan tehetünk az ellen, hogy az idegeskedés eluralkodjon rajtunk.Sőt, a stresszt akár a javunkra is fordíthatjuk, mutatjuk, hogyan:

Már régóta tudjuk, hogy a szőrös hobbiállatoknak sok jótékony hatása van a gazdákra, és sok örömet okoznak. A mai csárton kimondottam a macskák jótékony hatását láthatod. A macskák ugyanis nem csak érzelmileg támogatják gazdájukat, hanem ténylegesen hozzájárulnak a fizikai jólétükhöz is. A macska dorombolása 20-140 hertz közötti tartományba esik, ami terápiás hatással van a körülöttük lévőkre: csökkenti a stresszt, a szívroham esélyét és még a csontokat is erősíti.

Mindezt az Animal Planet honlapján olvasható tudományos kutatások támasztják alá. Ahogy azt is, hogy azok, akik házi kedvenceket tartanak, hosszabb ideig élnek.

Sokszor viták középpontjában van az a kérdés, hogy mennyire függ össze az egészségügyi kiadások mértéke a várható élettartammal. A Világbank és az Egészségügyi Mérések és Értékelések Intézete (Institute for Health Metrics and Evaluation) közös kutatása pontosan erre kereste a választ, amely (mint sok más, mély kutatás) nem tudott egyértelmű választ adni a kérdésre. 

Ugyan a két adat között felfedezhetünk összefüggéseket, azonban az jól látszik, hogy az egészségügyi kiadások nincsenek egyenes arányban a várható élettartammal. Viszont ha a két kilógó adattal rendelkező országot nem vesszük figyelembe (USA és Lesotho), akkor egyértelműen kirajzolódik a görbe iránya. 

Magyarország egyébként a középmezőnyben helyezkedik el, hazánkból a legfrissebb adatok 2014-ből származnak. Ez alapján a várható élettartamunk 76,5 év, az éves fejenkénti egészségügyi költésünk (magán és közösségi együtt) 1855 amerikai dollár, ami a 2014-es árfolyamon számolva (az év közepén nagyjából 240 forintot kértek egy dollárért) 445 ezer forintot tesz ki (2014-es forintértéken). 

Gondolkoztál már azon, összesen mennyi időt töltesz alvással, vagy munkával? Megdöbbentő, de éveket.

A Funders and Founders infografikája szerint egészen pontosan 28 évet alszunk, 10 és fél éven át dolgozunk, a házimunka 6 évet vesz el az életünkből, míg 2,5 évet töltünk a tükör előtt, és ami még elképesztőbb, 9 év megy el semmittevvésel. Ez alatt a tévézést, videójátékozást értjük, vagy amikor a közösségi hálón lógunk.

Mindez úgy jön ki, ha 78 éves várható élettartammal számolunk. Magyarországon egyébként a KSH adatai szerint  2015-ben a nők születéskor várható élettartama 78,6, míg a férfiaké 72,1 év volt.