A személyi azonosítónk (személyi számunk) a törvény szerint egy 11 számjegyű szám. Ennek a felépítése előre meghatározott módon történik, így az 1 számjegy a születésünk évszázadát és nemünket jelöli. 2-7-ig a számjegyek a születési évünk utolsó két számjegyét, születésünk hónapját és napját tartalmazzák. 8-10-ig a számok az azonos napon születettek születési sorszámát jelöli, az utolsó 11. számjegy pedig az 1-10-ig kialakult számok felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

A személyi számunk egyébként a lakcímkártyán található meg.

Az első számjegy 1-8 közé esik, és ez alapján azonosítható egyszerre nemünk és az, hogy melyik évszázadban születtünk. Így pl. azok, akiknek egyessel kezdődik személyi azonosító számuk az 1900-as években született férfiak, míg akinek 2-esel kezdődik ez a szám ő biztosan az 1900-as években született nő. A 3-4-es számok az 1800-as és 2000-es évek szülötteire vonatkoznak, míg 5-8-ig az eredetileg nem magyar állampolgárságúakra.

Bár az Amerikai Egyesült Államok is a lista élén áll, meglepő módon nem itt a legmagasabb a napi kalóriabevitel, hanem osztrák szomszédainknál, akik átlagosan 3769 kalóriát visznek be fejenként egy nap alatt. A lista legvégén pedig India áll, ahol átlagosan napi 2500 kalóriát fogyasztanak az emberek. 

A Recovery Brands felmérése szerint vannak olyan országok, ahol 2011-ben az emberek 500, vagy akár 600 kalóriával is többet fogyasztottak, mint 1961-ben, és átlagban a világon mindenhol több a túlsúlyos nő, mint férfi.

Egy friss kutatásban több nemzetközi szervezet, mint például a Világbank, az UNESCO, és az OECD adatait felhasználva rangsorolták az országokat aszerint, hogy melyekben a legjobb és a legrosszabb élni 25 éves kor alatt.

Több mint 50 szempont figyelembe vételével arra jutottak, hogy Norvégiában, Svájcban, Svédországban, Dániában és Hollandiában a legjobb fiatalnak lenni, míg Oroszországban és Afrika egyes országaiban jelentős nehézségekkel küzdenek a 25 év alattiak.

A múlt heti párizsi terrortámadásban - amit az  Iszlám Állam vállalt magára - legalább 129 ember halt meg, és több mint 350-en megsebesültek. Több külföldi áldozata is volt a merényleteknek, akik 19 országból, és négy kontinensről érkeztek Franciaországba a Business Insider szerint.

A legtöbb halálos áldozat a Bataclan koncertteremben volt, ahol 89 ember halt meg, amikor a támadók tüzet nyitottak.

Az elmúlt években több terrortámadás is érte Nyugat-Európát, ezek közül azonban négy volt olyan, amelyik 15-nél több halálos áldozatot követelt. A 2004-ben a madridi terrortámadásban 191 ember veszítette életét, itt vonaton robbantottak a terroristák. Ezt követően 2005-ben a londoni metrórendszerben hajtottak végre terrortámadást, ez az elkövetőkkel együtt 56 halálos áldozatot követelt. 2011-ben pedig Norvégiában egy autóba rejtett pokolgép robbant, amit lövöldözés követett, ekkor összesen 77 ember veszítette életét.

A sort pedig 2015. november 13-án este a Párizsi terrortámadás egészítette ki. Ezen a napon Párizs több pontján hajtottak végre támadást fegyverekkel, és több robbantást is történt. Eddig 132-en veszítették életüket de több százra tehető a sérültek száma.