Az év elején a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökkent, ráadásul ismét felröppent a hír, miszerint 2018 környékén akár egy számjegyű (9 százalékos vagy az alatti) lehet az szja. Hiába csökken azonban az adó, ha aszociális hozzájárulások szintje magas, így ugyanis az élő munkát ugyanúgy jelentős terhelésnek teszi ki az állam. 

Ahogy az OECD grafikonján is látszik Magyarországon az élő munka terhe közel ötven százalékos. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a nettó fizetésünket megkapjuk, a munkaadónknak a nettó fizetésünk közel dupláját ki kell fizetnie. Ez elsősorban a külföldi munkaadók hazánkba költözését tartja vissza, de a hazai vállalkozások alapításának is gátja lehet. 

Ha megnézzük a rangsort, akkor azt láthatjuk, hogy a magyar adóterheléshez hasonlóak a német, az olasz, az osztrák és a francia közterhek. A legmagasabb adatot viszont Belgiumban találjuk, ahol a teljes közteher 55 százalékot tesz ki, vagyis a (nagy)bruttó fizetésnek 55 százalékát fizetik be az államnak, és a dolgozó csupán 45 százalékot kap. 

A felmérés egyébként a gyermektelen egyedülállókat vizsgálja, a gyermekesek hazánkban adó és hozzájárulási kedvezményt kapnak, ez igazán a három vagy több gyermekes családoknál jelent jelentős különbséget. 

100 kicsi legóból, azaz emberből 50 férfi, és 50 nő; 33 keresztény, és 21 iszlám vallású - érdekes és könnyen emészthető videót találtunk a bolygó társadalomszerkezetéről:

A szociális kiadások az európai országok költségvetésének jelentős részét teszik ki, az OECD átlaga (amelyben nemcsak európai országok vannak) 21,6 százalék volt 2014-ben. A legtöbb kiadása

• Franciaországnak (31,9 százalék),
• Finnországnak (31 százalék) és
• Belgiumnak (30,7 százalék) volt.

Ezzel szemben Magyarországon "csupán" 22,1 százalék volt az arány, ami alig magasabb, mint az OECD átlaga. A felmérés egyébként a pénzügyi juttatásokat, a dirkt támogatási formákat (áru és szolgáltatás), a szociális célú adókedvezményeket sorolja ide. 

A QS idén is elkészítette a világ legjobb egyetemeinek toplistáját, ahol az üzleti és menedzsment képzések alapján rangsorolták az intézményeket. Nem kevesebb, mint 42 szempont alapján állították össze a toplistát, többek között az intézmény tudományos hírneve, az oktatók kiválósága, és az egyetemen zajló kutatások fontossága is befolyásolta a sorrendet.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

Az élen nem meglepő módon a Harvard, a London Business School, és az INSEAD végzett, de a TOP 10-ben helyet kapott még a Cambridge és az Oxford is.

A Brand Finance idei rangsora alapján 2016-ban a Walt Disney lett a világ legerősebb márkája. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, mint például a hűség, a promóciók és alkalmazottak elégedettsége. A Lego ezzel lecsúszott a tavalyi első helyről, de a második helyet még így is megszerezte. Az élvonalba került még a L'oreal, a Nike és Coca-Cola is.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!