Hamarosan hazánkban is tiszteletét teszi a Red Hot Chili Peppers (RHCP), és ha már itt vannak koncertet is adnak. A legendás rockbanda Los Angeles-i illetőségű, ezért sok dalukban emlegetik a várost, illetve Kaliforniát. A Tumblr Sztivan felhasználója készített grafikont arról, hogy az RHCP lemezein mennyit kell arra várni, hogy említést tegyenek Kaliforniáról. 

A csapat egyébként a Californication című számát kifejezetten ebben a témában írta. 

Az Európai Unió több 1000 milliárddal járul hozzá Magyarország fejlődéséhez. Az alábbi térkép viszont azt mutatja, hogy nemcsak több 1000 milliárdot, hanem több tízezer milliárdot kaptunk Brüsszeltől 2010 és 2014 között (nettó értéken). Ezzel egyébként a harmadik legnagyobb mértékű támogatást hívtuk le, csak Görögország és a jelentősen nagyobb lélekszámú Lengyelország tudott minket megelőzni. 

A befizetéseket is érdemes megnézni, nem meglepő módon a legtöbbet Németország fizette be, de Franciaország és az Egyesült Királyság sem marad el jelentősen tőlük. 

Az újrahasznosítás sokat segíthet a szén-dioxid ellen vívott globális háborúban, így érdekes kérdés, hogy a háztartási szemétnek melyik ország mekkora részét hasznosítja újra. Magyarországon ez az arány csupán 21 százalékos, ami ugyan Európában alacsony, azonban a régióban elsők lehetünk ezzel (a lengyelekkel vállvetve). 

Nyugat-Európában viszont jóval magasabb az újrahasznosítás szintje, különösen a germán területeken, ahol nem ritka az 50 százalék feletti arány, vagyis a szemét több mint felét újra felhasználják. 

Európában és hazánkban is folyamatosan növekedik az átlagéletkor.  A 65 év feletti korosztály létszáma megszakítás nélkül emelkedik Magyarországon. Míg 1990-ben a 65 év felettiek a népesség 13 százalékát tették ki, addigra ez a szám 2014 elejére 17,5 százalékra emelkedett.

Az Eurostat korábbi számításai szerint 2060-ban hazánkban a 65 éves kor feletti népesség aránya eléri a 29 százalékot.

Ha nem látod a Napicsártot, KATTINTS IDE!

Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, hogy a fiatal felnőttek nem költöznek el a szüleiktől és nem kezdenek saját életet. Érdekes módon ez elsősorban a perifériát (Dél- és Kelet-Európa) érinti. A nyugati országokban rendre 20 százalék alatti a 25 és 34 év közöttiek mamahotelban maradása (ez alól kivétel Írország, amit a perifériából a core országokhoz csatlakozók között tartanak számon), és Skandináviában szinte minden fiatal elköltözik otthonról 25 éves kora előtt. 

Hazánkban a fiatalok 43 százaléka lakik még mindig a szüleivel, de a legsúlyosabb helyzet Szlovákiában, Bulgáriában és Görögországban van, itt többen maradnak a szüleikkel, mint ahányan elköltöznek.