A világ milliárdosainak több mint 30 százaléka él az USA-ban, a második legtöbb szupergazdag pedig Kínában lakik (9,2 százalék). Persze nem mindegy, hogy a milliárdosok hogyan tettek szert a vagyonukra. Cégalapítással kerülhetünk legkönnyebben a leggazdagabbak közé, ez minden országban a vezető "okok" között szerepel, de érdekes, hogy az amerikai álom inkább Kínára jellemző. 

A nyugati országokra jellemző inkább, hogy örökléssel jutnak a vagyonhoz, a svájci szupergazdagok döntő többsége kapta a családtól a pénzét, de Németországban, Franciaországban és az USA-ban is jellemző a meggazdagodásnak ez a formája. 

Az ELTE pszichológiai kutatócsoportja készítette el Magyarország boldogságtérképét, amelyen megyékre bontva láthatjuk, hogy hol, mennyire boldogok az emberek. Általánosságban 

• A nők,
• A Dunántúlon élők,
• A kis településen élők,
• A diplomások,
• A 30 és 50 év közöttiek,
• A családosok,
• A 4 vagy több gyerekesek,
• A vállalkozók,
• Az erős pszichológiai immunitásúak,
• A fejlett boldogságteremtő képességűek és
• A virágzás állapotában lévők

a legboldogabbak hazánkban. Persze a térképes bontás is elkészült, ez alapján a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli régiókban a legboldogabbak, az Észak-Magyarországin élők pedig a legboldogtalanabbak. 

Persze érdemes lehet azt is megnézni, hogy hol a legkisebb a munkanélküliség hazánkban, és rögtön kiderül, hogy a két adat közeli összefüggésben van egymással. Az alacsony munkanélküliségű megyékben egyébként a fizetések is magasabbak, ez is lehet a boldogság egyik forrása. A pénz azonban (önmagában) nem boldogít, erre jó példa a budapesti adat, ahol hiába kiugróan alacsony a munkanélküliség és magasak a bérek, az emberek nagyjából átlagosan boldogok. 

Az OECD kutatásában azt vizsgálta, hogy mekkora a különbség a fiatalok és az idősek digitális jártasságában. Magyarországon a 16 és 24 közötti korosztály szinte kivétel nélkül rendszeres használója az internetnek, ezzel szemben a 65 és 74 év közöttiek kevesebb mint harmada használja a világhálót. 

Míg az OECD átlaga szerint az idősek közel fele használja az internetet, addig a fiatalok átlaga ennél lesújtóbb: 85 százalékos arányt mutat. Érdekes egyébként, hogy ötből egy amerikai fiatal nem is használja az internetet, míg az idős korosztály több mint 60 százaléka szörföl rendszeresen az információs szupersztrádán. 

A többszörös orgazmuskészség mellett a gyönyör hosszában is a nőknek adott bőkezűen a természet. Míg a férfiak átlagosan 6 másodpercig élik át az extázist, addig az átlagos női orgazmus 20 másodpercig tart. 

Rengeteg nemzetközi előrejelzés készült arról, hogy a következő 20 évben miként fog megváltozni a munka világa. Gyakran úgy emlegetik a jelenlegi változásokat, mint a negyedik ipari forradalom. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy mely országokban mekkora az esély arra, hogy rohamosan elterjed az automatizálás.