Az ENSZ, a Világbank, és az Egészségügyi Világszervezet adatait alapul véve az egészségügyi helyzetük alapján rangsorolták az országokat. Ehhez többek között megvizsgálták a várható élettartamot, a halálozási arányt, illetve az olyan egészségügyi kockázati tényezők mértékét, mint például a dohányzás, vagy a védőoltások száma. A lista legelején kizárólag ázsiai és európai országok vannak, az legegészségesebb ország címet pedig Szingapúr nyerte el. De vajon kik szerepelnek a lista legvégén?

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

A lista legutolsó helyére Szváziföld került, ugyanis az egészségügyi minősítésnél csupán 0,26 százalékot ért el. Az afrikai kontinens országai nem szerepeltek jól a listán, zömmel a második felébe kerültek. A vizsgált 145 ország között Magyarország az 54. helyet szerezte meg, amivel bár a lista első felében van, a közép-kelet európai országok között csak a 10. helyre sikerült bejutnia.

A mai gyerekek már egyre korábban kezdik elsajátítani a digitális technológiák használatát. Sokszor a kisgyermekek tanítják szüleiket, nagyszüleiket az okostelefonok, tabletek használatára. Abban megoszlik a vélemény, hogy jó-e az, hogy már ilyen fiatalon a digitális eszközökkel játszanak a gyermekek, az viszont kétségtelen, hogy egyre inkább az életünk részét képezik ezek az eszközök, így a gyermekeink is nap mint nap találkoznak velük.

Az OECD és a PISA közös felméréséből az derült ki, hogy az OECD országokban a hat éven aluliak harmada már jártas a digitális termékek kezelésében, ahogy fogalmaznak: ők már most "digitális bennszülöttek". A magyar gyerekek egyébként nem sokban térnek el ettől, a gyerekeink 27 százaléka jártas ebben a világban.

Dübörög a gazdaság, növekednek a bérek. Itt a KSH legújabb jelentése a keresetekről:

Nem látod a napicsártot? KATTINTS IDE!

A tanárttiltakozások nyomán lépten-nyomon felmerül, hogy az alacsony bérek mellett a mára már az elfogadhatatlan körülményeket is megsínylik a dolgozók (tanárok). Nem is csoda, hogy az OECD és a PISA közös felmérése szerint a magyar 15 évesek mindössze 0,9 százaléka szeretne tanárként tovább tanulni. 

Az már nem is meglepő, hogy az OECD átlaga ennél jelentősen magasabb (4,8 százalék) és hazánknál csak Németországban (0,8 százalék) és Észtországban (0,6 százalék) akarnak kevesebben tanárok lenni. 

Egy friss felmérés szerint a magyar háztartások több mint a fele nem tartja rossznak anyagi helyzetét, de épp jónak sem mondaná azt. Azok a háztartások azonban, akik jónak ítélik meg anyagi helyzetüket, azok sokkal nagyobb arányban gondolják úgy, hogy egy év múlva még jobb körülmények között élnek majd. Míg azok, akik azt gondolják, hogy nagyon rossz anyagi körülményeik vannak, azok sokkal borúlátóbbak és nagy arányban vélik úgy, hogy a jövőben még rosszabb anyagi helyzettel kell majd számolniuk.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!