A vita állandó arról, hogy a fegyvertartás laza engedélyezése vajon növeli vagy csökkenti a lőfegyverrel elkövetett visszaéléseket. Az viszont biztos, hogy ezt Európa-szerte másként kezelik. A 100 főre eső lőfegyverek száma Svájcban a legmagasabb, itt 45,7 jut 100 lakosra. Nincs sokkal lemaradva Finnország, illetve Szerbia sem, ezekben az országokban 45,3, illetve 37,8 a fegyverek aránya. Hazánkban 5,5 az arány, és Európa túlnyomó részén 10 alatt marad a mutató. A magyar adat egyébként annak fényében is érdekes, hogy a kormány fegyvergyárat szeretne felhúzni hazánkban.

A témáról részletesen a Jakub Marian oldalon olvashatsz.

2016-ban már meg is tartották az Eurovíziós Dalfesztivál első döntőjét, ahol a magyar versenyző Freddie továbbjutott a döntőbe, ezért május 14-én, azaz most szombaton este izgulhatunk majd érte. Reméljük sikerül egy kicsit javítania a magyar statisztikán, ugyanis ha megnézzük az országok átlagos eurovíziós helyezéseit nem állunk túl jól.  Gondolnád, hogy ez alapján a legjobb helyen Bulgária áll? Mutatjuk a többi ország helyezéseinek átlagát:

Forrás: tumblr

A társadalmak összetartását jól jellemzi a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség. Erről szól az OECD kutatása is, amiben a legszegényebb 10 százalék béréhez képest vizsgálták meg a leggazdagabb 10 százalék bérét. 

Ebből a szempontból az OECD átlaga 3,5, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak 3,5-szer több bért kapnak, mint a legszegényebbek. A hazai adat egyébként nem áll ettől messze, a magyar gazdagok a szegények bérének 370 százalékát vihetnek haza.

A legkisebb különbség nem meglepő módon a jelentős társadalmi újraelosztó rendszerű Svédországban van (2,3-szoros a különbség), a legnagyobb pedig az alacsony újraelosztásáról híres Egyesült Államokban van, itt ötszörös az arány.

Korábban foglalkoztunk azzal, hogy az apák mennyi szülési szabadságot kapnak, azonban ennél is fontosabb, hogy az anyák ilyenkor az anyák mennyit lehetnek otthon a gyerekkel úgy, hogy fizetést, vagy valamilyen pótlékot/segélyt kapnak. Azt azért érdemes leszögezni, hogy nemcsak a távollét hossza, hanem az ez idő alatt fizetett kompenzáció bérhez viszonyított mértéke is lényeges a születések ösztönzése szempontjából.

Hazánkban egyébként több mint 26 hétig maradhatnak otthon az anyák szülés után, ami egyébként egész Európára jellemző. A legszigorúbb szabályok hét kisebb országot leszámítva az Egyesült Államokban van, ahol nincs fizetett szülési szabadság, illetve segély vagy pótlék. 

A magyarok sokat dolgoznak és keveset keresnek - hangzik gyakran a panasz. Az OECD összehasonlítása szerint viszont nálunk sokkal többet dolgoznak más országokban. Magyarországon a dolgozók 4,8 százaléka tölt el 50 óránál többet a munkahelyén hetente. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, azonban vélhetően ez csak a hivatalos órákat tartalmazza. 

Ennek ellenére érdekes megnézni más országokat is, Törökországban például tízből négy dolgozónak hosszabb a munkahete, mint 50 óra. A lista másik felén Oroszország található,azonban itt 51 órás munkahét volt a felmérés határa, azonban még így is meglepően alacsony a hosszú munkahét alacsony aránya.