Az elmúlt években több terrortámadás is érte Nyugat-Európát, ezek közül azonban négy volt olyan, amelyik 15-nél több halálos áldozatot követelt. A 2004-ben a madridi terrortámadásban 191 ember veszítette életét, itt vonaton robbantottak a terroristák. Ezt követően 2005-ben a londoni metrórendszerben hajtottak végre terrortámadást, ez az elkövetőkkel együtt 56 halálos áldozatot követelt. 2011-ben pedig Norvégiában egy autóba rejtett pokolgép robbant, amit lövöldözés követett, ekkor összesen 77 ember veszítette életét.

A sort pedig 2015. november 13-án este a Párizsi terrortámadás egészítette ki. Ezen a napon Párizs több pontján hajtottak végre támadást fegyverekkel, és több robbantást is történt. Eddig 132-en veszítették életüket de több százra tehető a sérültek száma.

A MNB egy nemrégiben megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogyan változnak a boltok és más elfogadóhelyek költségei attól függően, hogy kártyával, vagy készpénzzel fizetünk náluk.

Ezek alapján akkor lesz olcsóbb kártyával fizetni, ha a vásárlásokon belüli aránya eléri a 40 százalékot. Ehhez azonban a következő 5-6 évben a jelenlegi 20 százalékos éves növekedési ütem helyett körülbelül évi 30 százalékos bővülésre lenne szükség. A kártyás fizetések költsége a magas fix költségek és alacsony változó költségek miatt arányosan egyre csökken, míg a készpénzes fizetés költsége nő. Így tehát hosszabb távon akár pénzt is spórolhatunk, ha kártyával vásárolunk.

Idén októberben 33 százalékkal több személyautót helyeztek forgalomba a tavalyihoz képest. Úgy látszik, hiába a botrány, ugyanis a legsikeresebb autómárka (személyautó és kishaszongépjármű esetében is)  a Volkswagen volt 1 197 darab értékesített járművel.

A személyautók piacán a múlt hónap győztese szintén a Volkswagen volt 1 050 darab értékesített járművel, a második helyet a Suzuki szerezte meg 1 033 darabos jármű-értékesítésével, míg a harmadik helyen az Opel végzett 1 005 darabos eladásával.

Bár tavasszal az elszámolás eltüntette a devizahitelesek hátralékának egy részét, azóta ismét megindult a nem teljesítő hitelek arányának növekedése. Az MNB júniusi adatai alapján ez most 16,3 százalékon áll.

A nem teljesítések arányának növekedése két fő hiteltípusban figyelhető meg igazán: elsősorban a forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek, másodsorban a piaci kamatozású forintalapú lakáshitelek esetében. Ebbe a két csoportba tartozik a bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek a 80 százaléka.

A Facebook nyilvánosságra hozta, hogy mely országok kérik a legtöbb információt állampolgáraik Facebook adatlapjairól. A nyilvánosságra hozott információk alapján a kormányok több, mint 35 ezer esetben  próbáltak hozzáférni Facebook adatokhoz, ezek közül a legtöbb ilyen jellegű kérés az Amerikai Egyesült Államokból érkezett.

Az USA után második India, majd az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország van benne a TOP5-ben. Magyarországon a Facebook jelentése alapján 185 esetben volt ilyen jellegű adatigénylés.