A Pew Research Center friss felmérése szerint a világ legnagyobb félelme nem más, mint a globális klímaváltozás. Toplistájuk szerint elsősorban Latin-Amerika, és Afrika országaiban nyugtalankodnak emiatt az emberek. Az összesítés szerint a felmérésben részt vevő 40 országnak közel fele pedig a a bizonytalan világgazdasági helyzetet rangsorolta a második helyre.

Bár a globális felmelegedéstől, illetve a pénzügyi krízistől Európában és a Közel-Keleten is tartanak, ezekben a térségekben mégis az ISIS rémíti meg leginkább a lakosságot. Ugyanakkor az iráni nukleáris program inkább csak Izraelt és az Amerikai Egyesült Államokat nyugtalanította, míg a hekkertámadásoktól az amerikaiak, és a dél-koreaiak tartanak legfőképp.

Az Oroszország és a szomszédos országok közötti feszültség, valamint a Kína illetve a környező államok közötti területi viták miatt pedig jórészt csak a helyiek izgulnak.

Az idén decemberben megrendezendő párizsi klíma konferencián nagy hangsúlyt fektetnek majd azokra az országokra, amelyek legkevésbé függenek a fosszilis, azaz nem megújuló energiahordozóktól.

A legtöbb ország nehezen hasznosítja a vízenergiát, Tádzsikisztán és Kirgizisztán azonban jól sáfárkodik a természet adta lehetőségeivel, amit a jövőben még tovább szeretnének fejleszteni.

Svédország, Svájc, Norvégia, és Új-Zéland is kihasználja a víz adta lehetőségeket, Costa Rica pedig 2015 elején jelentette be, hogy 75 napig kizárólag megújuló energiaforrásokból működtette az országot.

A lista tetején álló Izland teljes mértékben hasznosítja a rendelkezésére álló zöld energiát, a teljes energiafelhasználás 65 százalékát geotermikus, 20 százalékát pedig vízenergiából fedezi.

Közép-Amerika legzöldebb országa El Salvador, ami Izlandhoz hasonlóan szintén geotermikus és vízi energiát használ fel.

Egyedül Franciaország lóg ki a sorból, ahol a vízenergia-felhasználás csupán 10 százalék, a többséget, egészen pontosan 75 százalékot atomenergiából fedezi. Ezt az arányt azonban 2025-ig szeretnék 50 százalékra csökkenteni.

Hazánkban jelenleg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a kiemelt tudományos és sportteljesítmény után többféle járadékot és nyugdíjpótlékot folyósít. Ilyen járadékra lehetnek jogosultak azok, akik:

• Kiváló Művész,

• Érdemes Művész, és

• Népművészet Mestere díjjal rendelkeznek.

A 2015 júliusi adatok alapján a kiváló művészi járadék összege 155 700 forint volt és ezt összesen 74 fő kapta saját jogon, özvegyi jogon 77 850 forintot pedig 66-an kaptak. A legtöbben azonban az Érdemes Művész járadékra jogosultak. Saját és özvegyi jogon idén júliusban 312-en kaptak ilyen járadékot.

Bővebben ITT olvashatsz a témáról.

Ritkán látott grafika Budapest hőkörzet-térképe, ami a fűtési időszak közeledtével - a készenléti időszak már szeptember 15-e óta tart - különösen érdekes lehet.

A FŐTÁV Zrt. 2014-ben a fenti térkép szerinti kilenc, egymástól hidraulikailag független (azaz távvezetékkel össze nem kapcsolt) nagyobb hőkörzetet, és négy, az ábrán kis mérete miatt nem jelölt tömbfűtést üzemeltetett. (2015 júniusában az észak-pesti és az újpalotai hőkörzetek egyébként egy tranzitvezetékkel összekötésre kerültek.)

A cég 2014. október végén Budapest tizenhét kerületében összesen 244 889 felhasználót látott el távhővel. A felhasználók döntő többsége (237 904 db) lakásokat jelent, míg a fennmaradó részt a lakóépületekben elhelyezkedő közületek (4830 db) és garázsok (330 db), valamint a nem lakóépületben elhelyezkedő egyéb, ipari-kereskedelmi felhasználók (1825 db) alkotják. Az intézményi felhasználók között olyan ismert épületeket találunk, mint a MüPa, az Infopark irodaházai, az Allee vagy az Állatkert.

A felhasználók összesen 36,6 millió légköbméter fűtött légteret reprezentálnak, a FŐTÁV piaci részaránya a teljes budapesti hőpiacon 30% körül alakul. A mintegy 537 km nyomvonal-hosszúságú primer távhőhálózatra kapcsolt hőközpontok száma 4579.

13 éve jelent meg Magyarországon az első olyan mobilalkalmazás, amellyel a pénzügyeinket intézhetjük. Azóta a mobilfizetésnek számos fajtája megjelent, de a parkolási díj mobilon keresztül történő kifizetésén kívül egyik sem aratott átütő sikert.

Az okostelefonok megjelenésével a mobilos fizetések egy új korszaka kezdődött, ami Magyarországra csak 2011 végén, az első applikáció alapú mobilfizetési megoldással ért el.

Hiába jelent meg több mint 10 mobilfizetési applikáció az elmúlt 5 évben, a felhasználóknak bonyolult áttekinteni és megérteni, hogy melyik alkalmazást mikor használhatják, így a várt népszerűség elmaradt. A 2011-ben megjelent első mobilfizetési alkalmazás, amellyel csekkjeinket fizethettük be, idén novemberben kivezetésre kerül a piacról.

Az elkövetkező években körülbelül 5-6 új mobilfizetési alkalmazás bevezetését tervezik, de hogy mikorra várható az igazi áttörés, az még kérdéses.