A csapból is a globális migráció folyik, nem tudunk úgy kilépni az utcára, hogy ne találkozzunk valamilyen figyelemfelhívó plakáttal az utcán. Érdemes azonban egyet hátralépni és így vizsgálni a szituációt. Ebben segít az alábbi térkép is, amelyen az európai országok legnagyobb bevándorló népessége van feltüntetve. 

Magyarországra a legtöbben román állampolgárok jönnek, nagy valószínűséggel magas közöttük a magyar anyanyelvű. Olaszország hiába a Földközi-tenger kapuja, mégis a legtöbb bevándorló Romániából érkezett, Görögországban pedig az albán a legnagyobb számú külföldi népesség. 

A térképen szereplő országok között egyedül Hollandiában található olyan nem európai kisebbség, amely nem korábbi gyarmati birodalomhoz köthető, illetve Törökországban látható a szír menekültek megjelenése. Ha kolonizációhoz köthető Európán kívülről érkezőket is figyelembe vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy

• Az Egyesült Királyságban az indiaiak, 
• Franciaországban az algírok,
• Spanyolországban a marokkóiak,
• Portugáliában pedig az angolaiak

alkotják a legnagyobb bevándorló közösséget. Lényeges megjegyezni, hogy a 2015 januárja óta érkezett menedékkérőkkel számolva sem változna a térkép. 

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők nemcsak képzettebbek, hanem termelékenyebbek is (már persze, ha tényleg kiérdemelték az oklevelüket). A diplomások tehát a gazdasági növekedés hajtómotorjai, így nem mindegy, hogy mekkora az arányul a teljes népességen belül. 

A Közép-Magyarországi régióban a térkép szerint 37 százalék körüli a felsőoktatást végzettek aránya, míg hazánk többi részén ennél jóval alacsonyabb, csak néhol éri el a 20 százalékot. A nyugat-európaihoz képest a hazai életszínvonal alacsonyabb voltát többek között az is magyarázhatja, hogy hazánkban alacsonyabb a diplomások aránya. Érdekes, hogy Olaszországra és Portugália esetében ez a szabály nem érvényesül, itt Magyarországhoz hasonló az arány. 

Tegnap megint bejárta a hazai sajtót, hogy a sokak által Magyarország barátjának és szövetségesének tartott Lengyelországban, egy politikai alku keretein belül teljesen be fogják tiltani az abortuszt.

Lengyelországban 1993 óta már így is szigorú követelményekhez kötik az abortuszt. Csak abban az esetben lehet elvégezni,

• ha a nőt megerőszakolták és ebből adódóan lett terhes,
• ha az anya élete veszélybe kerül a magzat növekedéséből adódóan, vagy
• ha a magzat életképtelen lenne a megszületés után.

Ha tovább szigorítják a szabályozást, akkor a lenti ábrák még inkább bizarrabb képet fognak mutatni Lengyelország tekintetében.

A szigorú abortuszszabályozás növeli a nőkre leselkedő veszélyeket az illegális és nem ellenőrzött abortuszok számának megugrása miatt.

Egy kutatás szerint a globális felmelegedés hatására a ma ismert, bortermelés célú szőlőtermő területek szinte teljesen eltűnhetnek 2050-re, ha a jelenlegi kibocsátás növekedése folytatódik. Az alábbi térképen piros színnel jelölik a szőlőtermesztésre alkalmatlanná váló területeket, köztök hazánk jelentős részét is. Ezzel párhuzamosan viszont most hidegebb területeket vonhatnak termelés alá, ezt a térkép kék színnel jelöli. A szőlőtermesztésre megmaradó területeket egyébként zölddel jelölik, jól látható, hogy elég kevés ilyen terület lesz. A problémát egyébként jól mutatja, hogy Svédország déli részein komolyan fontolgatják szőlőtőkék telepítését. 

Mivel a most mediterrán környezetre jellemző növények hazánkban is termeszthetővé válnak 2050-re, így mi már most tűkön ülve várjuk a világhíres datolya és olívaolaj megjelenését.

Sajnos Budapest mostanában nem kerül rá azokra a listákra, amik a legélhetőbb városokat gyűjtik össze a világon. Ennek egy Magyarország elleni nemzetközi összeesküvős az okait leginkább abban kell keresni, hogy a lenti videón található városok olyan ritmusban fejlődnek, amit a magyar főváros képtelen tartani.