Kevés tej, sok tej, esetleg víz? Vagy inkább tisztán iszod a kávét? Itt egy ábra arról, hogy egészen pontosan mit is takarnak egyes kávé elnevezések.

Néha érdemes más szemszögből megvizsgálni a száraz adatokat ahhoz, hogy reálisan tudjuk értelmezni a globális gazdasági teljesítményeket. Ez a térkép az USA egyes államainak bruttó hazai termékét (GDP) hasonlítja össze más országok gazdasági eredményeivel.

Ebből jól látszik, hogy az Egyesült Államokban Kalifornia gazdasága dübörög a legerősebben, és kevéssel meghaladja Franciaország GDP-jét. A térkép szerint a magyar gazdaság teljesítménye nagyságrendileg Washingtonéval egyezik.

Szeretünk megfeledkezni arról, hogy nem csak annak van kalóriaértéke, amit megeszünk, de annak is, amit megiszunk. Két nagy pohár borban például annyi kalória van, mint két szerelt pizzában, és csak alig kevesebb, mint egy sajtburesz-kiskrumpli párosban. Egy olimpikon félóra kajakozással éget el ennyi kalóriát.

Tény, hogy az sem mindegy, hogy milyen borból isszuk meg azt a két pohárnyit. Egy deci száraz rozé 73 kalória, ugyanennyi tokaji aszú 225, az édes fehér 90, a száraz vörös pedig 65 kalória. Tehát aszúból két deci is elég ahhoz, hogy megugorjuk a 437 kalóriát, száraz vörösborból viszont csak egy egész üveggel érhetjük el ugyanezt a kalória(!)szintet.

Érdekes statisztikára bukkantunk a Központi Statisztikai Hivatal adatai között. Ha megnézzük, hogy alakult a könyvipar sorsa a rendszerváltás óta, akkor senki nem lehet túlságosan meglepve a közállapotokat illetően.

Olvassunk többet!

A Világgazdasági Fórum posztolt ma egy érdekes összehasonlítást. Azt ábrázolják a lenti csárton, hogy mennyi egy adott ország bruttó hazai terméke (GDP) illetve milyen magas a társadalmi fejlettsége.

Az társadalmi fejlettséget mérő Social Progress Indexet (SPI, társadalmi fejlettségi index) a Social Progress Imperative nevű amerikai civil szervezet hozta létre: több mint 50 változó segítségével méri egy adott ország társadalmának fejlettségét. A változók a következő három kategóriába sorolhatóak be:

• a legalapvetőbb emberi szükségletek (egészségügy, lakhatás)
• a jólét alapjai (oktatás, technológiához való hozzáférés, várható élettartam)
• lehetőségek (emberi jogok, választás szabadsága, tolerancia)

Magyarország egyébként nagyjából a lenti ábra vonlán helyezkedik el, tehát a gazdasági fejlettségünk szinkronban van a társadalmunk fejlettségével.

Az ábrán a vízszintes tengelyen az országok GDP-je, a függőleges tengelyen pedig az SPI értéke van feltüntetve. Ha egy ország a vonal felett helyezkedik el, az azt jelenti, hogy a nemzeti összterméke alapján várt értékhez képest magas a társadalmi fejlettsége, ha alatta, akkor pedig alacsonyabb.