Pár nappal ezelőtt írtunk Európa sörfogyasztásáról, amire jött olyan komment, hogy inkább a bort isszák a magyarok, ezért vagyunk csupán a középmezőnyben sörfogyasztás szempontjából. Persze teljes képet akkor kapnánk, ha a töményfogyasztási adatokat is megszereznénk, az viszont a térképből látható, hogy a magyarok borfogyasztás szempontjából is Európa középmezőnyébe tartoznak. Évente (13 százalékos nedűt feltételezve) 30 litert fogyasztunk belőle. 

A legtöbb bort egyébként Portugáliában és Franciaországban isszák, ezek egyébként hagyományos borfogyasztó országok, sőt Franciaország egyben a kontinens egyik legnagyobb bortermelője is.

Érdemes egybevetni a borfogyasztást a sörfogyasztással is, ebből látható világosan, hogy melyik országokban melyik alkoholtípust kedvelik inkább. Magyarországon (csak a folyadék értékét tekintve) több mint kétszeres a sörfogyasztás. Ha viszont alkoholtartalmat vizsgálunk, akkor azt látjuk, hogy a két italtípusból nagyjából hasonló mennyiségű alkoholt viszünk be. 

A sört már évezredek óta szívesen fogyasztják, és hazánkban is az egyik legnépszerűbb alkoholos ital, évente 71 litert fogyasztanak belőle átlagosan. Ezzel egyébként a középmezőny tetején helyezkedünk el Európában.

A legtöbb sört egyébként Csehországban isszák, évente átlagosan 149 litert, de a hagyományosan sörivó németek és osztrákok is 106, illetve 108 litert fogyasztanak. Érdekes viszont, hogy az észtek is kiemelkedőek ebből a szempontból, itt 102 liter sört isznak évente.

Hagyj fel a romantikus képzelgéssel, hogy a Kínában élők a szuper magyar ételekről, meg a gyönyörű látnivalóinkról szeretnének többet tudni. Ennél sokkal racionálisabb dolgok érdeklik őket.

Megvizsgálták a Kínában leggyakrabban használt keresőoldal adatait, és ez alapján készítettek egy térképet Európáról.

Svájcról a semlegesség, Bulgáriáról a tej, Ukrajnáról a gyönyörű nők jutnak eszükbe a kínaiaknak, Magyarországról pedig leggyakrabban a tartózkodási engedélyre vonatkozó infókra keresnek rá. Szóltam, hogy ne legyenek illúzióid!

Európa népességében nagyjából egyenlő a nők és a férfiak aránya, területileg viszont lehetnek eltérések. Magyarország túlnyomó részén valamivel nagyobb a férfiak száma, kivéve a Közép-Magyarországi régiót és Csongrád megyét, ahol a nők vannak többségben. Egész Kelet-Európára jellemző egyébként, hogy a nagyvárosokban a nők vannak többségben, vidéken pedig a férfiak, és itt a térkép nagyobb része kék (a férfiaik többségét jelöli).

Nyugat felé haladva viszont egyre inkább a nők többsége az uralkodó, ebből a szempontból Franciaországban és Svájcban található a legnagyobb különbség, de az egykori Nyugat-Németország területén is ez figyelhető meg. Érdekes, hogy az egykori NDK-ban viszont durva túlsúlyban vannak a férfiak. A térkép megmutatja, hogy ebből a szempontból az Ibériai félsziget országai inkább Kelet-Közép Európához állnak közel. 

Hazánk a legtöbb országnál jóval jelentősebb gazdasági haszonhoz jutott az EU-tagságnak köszönhetően, ezt viszont egyáltalán nem tükrözi az emberek unióról alkotott véleménye. Itthon a legnagyobb a szakadék aközött, hogy mennyit profitált a tagságból, és hogy ítélik meg az emberek az EU-t – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) kutatásából. A csatlakozás óta Magyarország 25,4 milliárd euró uniós támogatást kapott.

A grafikon függőleges egyenese az unióról alkotott véleményt mutatja, a vízszintes egyenes pedig a tagsággal járó gazdasági hasznot.

A válság előtti utolsó évben, 2007-ben a magyarok véleménye valamivel jobb volt az unióról, mint 2014-ben. A többi kelet-közép-európai országokban jóval kedvezőbb lett az EU megítélése a gazdasági előnyök hatására.