Egyértelműen a britek uralják Európát a sörfőzők számának tekintetében. Amint az az alábbi ábrán látható, Nagy-Britanniában 2 250 aktív sörfőző van, ezzel magabiztosan állnak az első helyen. A második hely a söróriás Németországé 1 408 sörfőzővel, míg a harmadik hely az inkább borgyártásáról híres Franciaországé. A The Brewers of Europe összesítése alapján Magyarország jelentősen elmarad az élbolytól a maga 50 sörfőzőjével.

Európa abszolút királya az adófizetésnek, ehhez kétség sem fér. Elég csak megnézni a 2016-os éllovasokat. Akik között olyan, jellemzően nagyon erős szociális hálóval rendelkező országok szerepelnek, mint Dánia, Franciaország vagy Belgium. Az élen tanyázó két állam ráadásul több mint 45 százaléknyi adót vet ki bruttó hazai össztermékéhez viszonyítva (GDP). 

A Top 10-ből ugyanakkor némiképp kilógunk mi, magyarok, hiszen a közmegítélésben korántsem feltételezünk itthon olyan jellegű állami védőhálót, mint a listán előttünk szereplő országok. Mindez (39,4 százalék) összességében a 8. helyre volt elég, de becsületünkre legyen mondva, hogy megcsináltuk. Mondanunk sem kell, hogy ezzel az OECD átlag (34,3 %) fölött vagyunk. A gazdaságilag egyébként igencsak megtépázott Görögország szintén becsusszant az elitek táborába a 10. helyen.

Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága (Eurostat) jelentkezett ezúttal kijózanító adatokkal. Magyarországnál csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban nagyobb a veszélye a gyerekszegénységnek és a gyerekek társadalmi kirekesztésének.

Nem kell ugyanakkor messzire menni a jobb adatokért. Szlovénia és Csehország is befért a legjobb ötbe.

Óriási sokként érte a foci szerelmeseit, hogy az olaszok a svédek elleni döntetlent követően nem jutottak ki a 2018-as világbajnokságra. Ez ugyanis 1958 óta nem fordult elő velük. Nem ők azonban az első foci szuperhatalom, akiknek nem sikerült véghez vinniük ezt a feladatot. 

A lenti infografika szerint a hollandok nem kevesebb, mint nyolcszor csúsztak le a vb-ről, a 98-as világbajnok franciák pedig ötször maradtak le a világbajnoki indulásról. Őket meglepő módon a spanyolok és az angolok követi 4 illetve 3 hoppon maradással. A most szomorkodó olaszoknak ez a második buktájuk, míg a most kínkeservesen kvalifikáló argentinoknak 1 elmaradásuk volt.

A szubjektív listán a németek és a brazilok az egyetlenek, akik eddig minden világversenyen részt vettek, nem is akármilyen teljesítménnyel. Előbbi ugyanis négyszer, utóbbi pedig ötször emelhette magasba a legrangosabb foci trófeát. 

Az eddig megrendezett 20 eseményből (1930-2014) Magyarország egyébként 9-en volt jelen, így 11 (a 2018-ast is beleszámolva 12) elmaradásával előzné a hollandokat, a focinagyhatalom jelző azonban igencsak kérdéses a jelenlegi állapotokat elnézve.

Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága (Eurostat) tette közzé a lenti ábrát, amely szerint a Magyarországon élők által EU-n kívülre küldött és általuk onnan fogadott utalások között bizony óriási különbség tátong: 563 millió euro, ami 175,6 milliárd forint.

Magyarország ezzel azon, jellemzően kelet-európai országok között van, ahol ez az egyenleg pozitív, mely leginkább annak köszönhető, hogy többen dolgoznak a magyarok közül az EU-n kívül és küldenek haza pénzt, mint ahány EU-n kívüli dolgozik itt és küld haza pénzt.

Mutatjuk a teljes ábrát: