Akad olyan ázsiai ország (Kelet-Timor), ahol a 13- 15 éveseknek a 35 százaléka dohányzik, de nem sokkal maradnak le bolgárok, ahol a fiatalok 27 százaléka dohányzik. De vajon melyik országban dohányzik a legkevesebb fiatal?
Nemrég jelent meg az Eurostat legfrissebb, az európai lakosság dohányzási szokásait vizsgáló jelentése. A 2014-es adatokat tartalmazó felmérés szerint, a 15 évesnél idősebb magyarok 25-30 százaléka füstöl rendszeresen, de az osztrákok és a görögök simán rávernek az egész kontinensre. A legkevesebben pedig Svájcban gyújtanak rá.
A dohányzás az egyik legfőbb előidézője több betegségnek is. Ezzel foglalkozott az OECD tanulmánya, amelyben arra jutottak, hogy a magyar felnőttek negyede (26 százalék) dohányzik rendszeresen, napi szinten. Ennél többen csak Litvániában (36 százalék), Chilében (30 százalék) és Görögországban (27 százalék) dohányoznak.
A magyarok egyébként jelentősen többet dohányoznak, mint az OECD átlaga (19 százalék). A legkevesebben Mexikóban élnek a káros szenvedéllyel (8 százalék), de Svédországban is alacsony ez az arány, mindössze 12 százalék.
Kedden van a dohányzásellenes világnap, így ennek alkalmából megszereztünk egy világtérképet, amin több, dohányzással kapcsolatos adatot is összegyűjtöttek. Magyarország szempontjából a leginkább lényeges adat, hogy hazánkban évente 2500-nál is több szál cigarettát szívnak el, amivel a kontinens egyik legmagasabb fogyasztását jelenti.
1996-ban még akár 109 Ft-ért is hozzájuthattunk egy doboz cigarettához. A dohánytermék jelenlegi árából akkor még kilenc dobozzal vásárolhattunk volna. Ha a Lázár János miniszter által említett szálankénti négy forintos adóemelés bekövetkezik, várhatóan újabb kétszáz forinttal drágul majd a cigaretta dobozonként. Bár az emelés dobozonként csupán 76 forintnyi adóterhet jelent, emellett számolni kell a 27 százalékos áfával, a 25 százalékos jövedéki adóval és az árréssel. Az áremeléssel tehát minden dohányosnak számolnia kell.