A magyar egészségügy helyzete nem túl rózsás, sok hazai kórház szinte folyamatos anyagi gondokkal küzd. A hazai rendszer azonban még mindig az univerzális egészségügyi rendszerek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden magyar, aki a biztosítottak körébe tartozik jogosult az egészségügyi ellátásra.
Európában ez elterjedt módszer, viszont az öreg kontinensen kívül kevés olyan ország van, ahol a lakosok teljeskörű ellátást kapnak. Ezek közé a kivételek közé tartozik például Kanada, Thaiföld és Japán. 
Ezért olyan fontos, hogy te is adj vért
A Magyar Vöröskeresztnek naponta mintegy 1800 véradót kell toboroznia,, hogy a biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez.
Egyetlen véradással három betegen segíthetünk: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportod ismerheted meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitisz-B, a Hepatitsz-C, a szifilisz kimutatására is.
Egyetlen véradással három betegen segíthetünk: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportod ismerheted meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitisz-B, a Hepatitsz-C, a szifilisz kimutatására is.
Véradó lehet mindenki, aki:
- egészségesnek érzi magát
- az adatfelvételhez lakcímkártya, a személyi igazolványod és a TAJ-szám (ez lehet a TAJ kártya, a TAJ számot tartalmazó irat, lelet, illetve a véradó általi bemondás is.) feltétlenül szükséges
- elmúlt 18 éves, de még nincs 65 éves
- testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot
- a tetoválás és a testékszer nem akadály, ha eltelt fél év, mióta elkészültek
KATTINTS IDE, és tudd meg, hol adhatsz vért a következő napokban!
Ötből négyen nem figyelnek oda eléggé az egészségükre
Ötből négy ember nem figyel oda teljeskörűen az egészségére, és csak minden harmadik ember jár el rendszeresen az ingyenes szűrővizsgálatokra – derül ki egy felmérésből. 
Bár tartunk a betegségektől, csak minden ötödik válaszadó (20%) figyel oda teljeskörűen az egészségére: 52% figyel a táplálkozásra, 60% kerüli az olyan kockázatokat, mint pl. a dohányzás vagy túlzott alkoholfogyasztás, és 41% végez rendszeresen testmozgást, ugyanakkor ezekre együttesen csak a válaszadók ötöde törekszik. A nők valamivel többet tesznek egészségükért, leginkább a táplálkozás és a kockázatos szokások elkerülése terén.
A válaszadók alig harmada (30%) jár rendszeresen az ingyenes szűrővizsgálatokra. A magasabb iskolai végzettségűek sem előrelátóbbak: az egyetemet vagy főiskolát végzettek között is csupán 32% ez az arány. A nők e tekintetben sokkal tudatosabbak: míg a férfiaknak mindössze 19%-a vesz részt rendszeres szűréseken, a nők közel fele (46%) él ezzel a lehetőséggel.
Ennyire vagyunk elégedettek az egészségüggyel
Magyarországon az egészségügyi ellátás megítélése a 2009-es és a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés között minimális javulást mutat. A háziorvosi ellátással még mindig elégedettek vagyunk, azonban jelentős javuláson ment keresztül az otthoni ápolás is. Legkevésbé továbbra is a kórházi ellátással voltak elégedettek a megkérdezettek. A fogorvosok és a szakrendelők megítélése pedig gyakorlatilag változatlan maradt.
Ennél durvább grafikon nincs a magyar egészségügyről
Félelmetesen sok orvos, ápoló megy külföldre dolgozni: ijesztőek a számok.
Az egyetemeken évente 700 orvostanhallgató végez. Évente 800 orvos megy nyugdíjba. És közel ezren költöznek külföldre.
Szakértők szerint évek óta csúcsra járatott a magyar egészségügyi rendszer. Ha nem lesz több orvos, ápoló, éveken belül teljesen beborulhat.
Az orvosok már így is túlfeszített tempóban dolgoznak, de az ápolóknál sem jobb a helyzet. Persze az elvándorlás is érthető: Nyugat-Európában a magyar fizetésének akár hatszorosát, tízszeresét is megkeresheti egy orvos - hálapénz nélkül. 