Az egészségmegőrzést szinte mindenki fontosnak tartja, és a 18 évnél idősebb hazai lakosság 80 százaléka vásárol egészségvédő termékeket - derül ki a Béres Gyógyszergyár felméréséből. Bár a döntő többség számára fontos a minőség, ez gyakran mégsem érvényesül a vásárlásnál, hiszen a fogyasztók 45 százaléka, azaz majdnem a fele, nem tudatosan választ a kínálatból. A gyógyszerektől eltérően az egészségvédő szerek forgalomba hozatalához nem kell hatósági engedélyeztetés. Ebből adódik, hogy a hatóságok nem győződhetnek meg előre arról, hogy a gyártók elvégzik-e az alapanyagok minősítését és a végtermékek hatóanyag-tartalmának, esetleges szennyezettségének vizsgálatát.

Állandóan azt hallgatod, hogy egyél rendesen, de ne hízzál el? Nem jön össze?

Nekik sem.

Az infot a World Economic Forum oldalán találtuk 

Az ENSZ, a Világbank, és az Egészségügyi Világszervezet adatait alapul véve az egészségügyi helyzetük alapján rangsorolták az országokat. Ehhez többek között megvizsgálták a várható élettartamot, a halálozási arányt, illetve az olyan egészségügyi kockázati tényezők mértékét, mint például a dohányzás, vagy a védőoltások száma. A lista legelején kizárólag ázsiai és európai országok vannak, az legegészségesebb ország címet pedig Szingapúr nyerte el. De vajon kik szerepelnek a lista legvégén?

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

A lista legutolsó helyére Szváziföld került, ugyanis az egészségügyi minősítésnél csupán 0,26 százalékot ért el. Az afrikai kontinens országai nem szerepeltek jól a listán, zömmel a második felébe kerültek. A vizsgált 145 ország között Magyarország az 54. helyet szerezte meg, amivel bár a lista első felében van, a közép-kelet európai országok között csak a 10. helyre sikerült bejutnia.

A magyar egészségügy helyzete nem túl rózsás, sok hazai kórház szinte folyamatos anyagi gondokkal küzd. A hazai rendszer azonban még mindig az univerzális egészségügyi rendszerek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden magyar, aki a biztosítottak körébe tartozik jogosult az egészségügyi ellátásra. 

Európában ez elterjedt módszer, viszont az öreg kontinensen kívül kevés olyan ország van, ahol a lakosok teljeskörű ellátást kapnak. Ezek közé a kivételek közé tartozik például Kanada, Thaiföld és Japán. 

Ötből négy ember nem figyel oda teljeskörűen az egészségére, és csak minden harmadik ember jár el rendszeresen az ingyenes szűrővizsgálatokra – derül ki egy felmérésből. 

Bár tartunk a betegségektől, csak minden ötödik válaszadó (20%) figyel oda teljeskörűen az egészségére: 52% figyel a táplálkozásra,  60% kerüli az olyan kockázatokat, mint pl. a dohányzás vagy túlzott alkoholfogyasztás, és 41% végez rendszeresen testmozgást, ugyanakkor ezekre együttesen csak a válaszadók ötöde törekszik. A nők valamivel többet tesznek egészségükért, leginkább a táplálkozás és a kockázatos szokások elkerülése terén.

A válaszadók alig harmada (30%) jár rendszeresen az ingyenes szűrővizsgálatokra. A magasabb iskolai végzettségűek sem előrelátóbbak: az egyetemet vagy főiskolát végzettek között is csupán 32% ez az arány. A nők e tekintetben sokkal tudatosabbak: míg a férfiaknak mindössze 19%-a vesz részt rendszeres szűréseken, a nők közel fele (46%) él ezzel a lehetőséggel.