Alig két hét múlva szavaznak arról a britek, kilépjenek-e az EU-ból vagy sem. Habár a kérdés megosztja a szigetország lakóit, az Európai Unió többi tagállamában sem egyértelmű a kép Európa jövőjét illetően. Legalábbis egy friss kutatás szerint jelenleg 47 százalékos az euroszkepticizmus az unió országaiban. Érdekesség, hogy Magyarország lakosságának közel kétharmada (61%) kitart az unió intézménye mellett; és a fiatalok a leginkább elkötelezettek, ebben a szegmensben 63 százalékos a penetráció.

Az Eurostat adatai szerint egy óra munkáért a magyar férfiak 18,4 százalékkal több pénzt kapnak, mint a nők. Ezzel Magyarország nagyjából az egyenlőtlenségi rangsor első harmadában van, de érdekes, hogy az észtek nagyon kilógnak a sorból a maguk majdnem 30 százalékos különbségével. Persze azt is érdemes hozzátenni, hogy az osztrákok 23, a németek 21,6, vagy a britek 19,7 százalékos "férfiprémiuma" is magasabb a magyarnál.

Hazánk a legtöbb országnál jóval jelentősebb gazdasági haszonhoz jutott az EU-tagságnak köszönhetően, ezt viszont egyáltalán nem tükrözi az emberek unióról alkotott véleménye. Itthon a legnagyobb a szakadék aközött, hogy mennyit profitált a tagságból, és hogy ítélik meg az emberek az EU-t – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) kutatásából. A csatlakozás óta Magyarország 25,4 milliárd euró uniós támogatást kapott.

A grafikon függőleges egyenese az unióról alkotott véleményt mutatja, a vízszintes egyenes pedig a tagsággal járó gazdasági hasznot.

A válság előtti utolsó évben, 2007-ben a magyarok véleménye valamivel jobb volt az unióról, mint 2014-ben. A többi kelet-közép-európai országokban jóval kedvezőbb lett az EU megítélése a gazdasági előnyök hatására.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gyakran példálózik azzal, hogy hazánkban kiemelkedő gazdasági növekedés van, és a jövő évi előirányzat is két százalék feletti az Eurostat szerint. Ez egyébként a középmezőnybe elegendő is hazánknak, azonban ennél jobb várható teljesítmény is van. 

A kelet-európai országok közül Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Lettországban és Litvániában is három százalék felett alakulhat a GDP növekedés, míg hazánkban valószínűleg ez alatt marad a fejlődés. A nyugati országok közül viszont csupán Luxemburgban és Írországban lehet 3 százalék feletti bővülésre számítani.