Az internetszolgáltatók az Európai Unión belül eltérő sávszélességet biztosítanak a lakosságnak. A leggyorsabb átlagos letöltési sebességet Romániában találjuk, ahol 55 Mbps gyors az internet. A leglassabb eléréssel szintén hazánk egyik szomszédja "büszkélkedhet", Horvátországban csupán 7 Mbps az átlagos letöltési sebesség.

Magyarország egyébként az unalmas középmezőnybe tartozik az EU-n belül, a 33 Mbps gyorsaságú internettel. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy sokszor egy lassabb, de stabil elérés jobb, mint egy gyors, de akadozó szolgáltatás, erről azonban nem készült felmérés. Érdekes, hogy aki a gyors internet miatt költözne Nagy-Britanniába, az erről nyugodtan letehet, ugyanis itthon magasabb az átlagos sebesség, mint a szigetországban.

Az eNET 2001 óta rendszeresen végez e-kereskedelmi kutatásokat a magyarországi webáruházak körében. A 2015-re megújult kutatássorozat részeként a webáruházak oldaláról marketing, fizetés, logisztika és online forgalom témakörében, lakossági oldalról pedig az online vásárlási szokásokról végeztek kutatásokat.

A kormány legújabb elképzelései szerint az internet-hozzáférés áfája 18 százalékra csökkenhet, emellett kedvezményes internet-alapcsomagot is bevezetnének, illetve ingyen wifihozzáférést biztosítanának minden településen.

A számok magukért beszélnek:

A javaslatcsomagot a netadó bukása után meghirdetett - alig 32 ezer ember által kitöltött - nemzeti konzultációs kérdőívek, illetve piaci szereplőkkel, szakmai érdekképviseleti- és civil szervezetekkel folytatott megbeszélések alapján dolgozták ki.

A csomagban további elemei:

• digitális köznevelési stratégia megalkotása

• a "netsemlegesség" törvényi körülírása

• az oktatási intézmények belső wifihálózatának fejlesztése

• digitális gyermekvédelmi terv

• adókedvezmény a magyar startup cégeknek

•   "az egyes multinacionális internetes vállalkozások által alkalmazott adóelkerülő gyakorlatok" elleni fellépés, illetve annak megvalósítása, hogy a multik "a hazai vállalkozásokkal egyező mértékben vállaljanak részt a közteherviselésből"

A Freedom House 2015-ös jelentésében 65 országot rangsorolt aszerint, hogy állampolgárai milyen szabadsággal internetezhetnek, és mennyire cenzúrázzák az online felületeket. Az országokat 0 és 100 pont között rangsorolták, a legnagyobb online szabadsággal rendelkezők kevesebb, míg a legkevésbé szabadok 100 pont körül kaptak.

A legszabadabb országok között Magyarország is ott van, Franciaországgal, Grúziával, és az Egyesült Királysággal együtt 24 pontot kapott. A lista végén pedig többek között Irán, Szíria, Kína és Kuba kapott helyet, ahol a felmérés szerint a legkorlátozottabbak az internetező állampolgárok.

Az interneten bizony nem csak mi találkozhatunk valótlan állításokkal. Sokszor mi magunk is ferdítünk egy kicsit az igazságon, amikor kattintunk. Itt vannak a leggyakrabban előforduló hazugságok.