Közgazdászok nagyjából egyetértenek abban, hogy nem túl szerencsés a minimálbér kemény adóztatása, hiszen egyrészt jelentősen csökkenti a legszegényebbek jövedelmét, másrészt tovább emeli a munkaerő költségét (amennyiben azok a munkáltatóra rakódó terheket is jelentenek).

Érdemes megnézni az OECD ábráját, ami azt mutatja, hogy az egyes országokban mekkora a minimálbér adóterhelése.

Az ábrát nézve látható, hogy az adatok "csak" a minimálbérből levonódó munkavállalói terheket mutatják, a teljes foglalkoztatói költséghez a bruttó minimálbér mellé még a 28,5 százalékos munkáltatói adóterhet is hozzá kell adni.

Ha vennénk egy 500 eurós fizetést, az mást jelentene egy albánnak, és mást egy szlováknak. A húsz vizsgált ország közül Magyarország az utolsó előtti, itt az 500 eurós fizetés 642 euróba kerül a munkáltatónak, de a munkavállaló csak 327-et kap meg belőle. A Macedón Köztársaságban így csak 500 euró a bruttó, és 329 a nettó fizetés. A legjobban az oroszok járnak, akik az egységnyi 500 eurós fizetésből 435-öt megkapnak, bár a munkáltatónak 650 euróba kerülnek.

Az eredmény érdekes, mivel a legkevésbé fontos téma a munkahelyen maga a munka. Sokkal szívesebben beszélgetünk munka közben az aktuális időjárásról, vagy éppen arról, hogy a mai napon milyen kedvünk van.

Az emberek alig pár százaléka fordul profi szerelőhöz, ha valami elromlik. Helyette jön a tárgyak rugdosása, a püfölés, esetleg a ragasztgatás, házi okosságok. Nézzük az arányokat:

Itt a vizsgaidőszak, sok egyetemista pazarolja el az idejét ezzel-azzal, főleg a Facebookon. Pedig amint a grafikon is mutatja, ha ezt a sok időt és energiát a feladatra fordítanák...