Az időskori szegénységnek több oka is lehet, a nyugdíjkorhatár feletti népesség növekedése egyben a szegénység terjedésével is járhat. Hatalmas azonban az eltérés az egyes országokban. Míg Hollandiában a 65 év felettiek 2 százaléka, addig Dél-Kóreában közel fele él szegénységben. 

Az OECD átlaga egyébként 12,6 százalék, hazánkban pedig 8,6 százalékot mutatott ki a felmérés. Azért azt érdemes hozzátenni, hogy a magyar nyugdíjasok többsége 100 ezer forint alatti nyugdíjból kénytelen megélni, és 75 ezren még 50 ezer forintot sem kapnak havonta. 

A modern életforma egyik velejárója a jelentős mennyiségű háztartási szemét "termelés". Ezek vagy szeméttelepeken vagy szemétégetőkben végzik, eltérő mértékben terhelik a  környezetet. Az OECD országokban átlagosan fél tonna szemetet "termelnek" az emberek fejenként (és 2005 óta nem történt számottevő változás).

Magyarországon ennél jobban állunk, nálunk már kevesebb, mint 400 kilogramm szemét jut egy főre, ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen tudtuk csökkenteni a hulladék mennyiségét. A legdurvább változás Új-Zélandon és Dániában történt, az előbbi negyedével tudta visszavágni a hulladékmennyiséget, míg az utóbbiban közel harmadával több a szeméttermelés, mint 2005-ben volt. Érdemes még kiemelni a görögöket is, náluk több mint másfélszeresére ugrott a hulladék mennyisége, kevesebb mint 10 év alatt.

Ha gyógykezelésre szorulunk, akkor mi is belefuthatunk abba, hogy a gyógyszerek ára bizony elég magas. Az OEP ugyan sok gyógykészítmény megvásárlását támogatja, azonban még így is belefuthatunk a borsos árakba egyes betegségekkel.

Az OECD kimutatása szerint a magyarok szinte pontosan annyit költenek gyógyszerre (503 dollárt, vagyis nagyjából 140 ezer forintot) évente, mint átlagosan a gazdasági szervezet tagországaiban. Lényeges, hogy a nem receptre felírt készítményeket nem veszi figyelembe a kutatás, ezzel együtt a teljes költés jóval magasabb lenne. 

A legtöbbet egyébként az USA-ban költenek gyógykészítményekre, ahol dupla annyit költenek gyógyszerre, mint hazánkban, a dánok viszont fele annyit sem költenek gyógyszerre, mint mi.  

Az OECD országai közül Magyarországnál csak Csehországban dolgoznak kevesebben részmunkaidőben, igaz a válság kitörése óta emelkedést mutatott az adat. Míg hazánkban 5 százalék körüli ez a fajta foglalkoztatás, addig az OECD átlagában a 20 százalékot is megközelíti.

De miért baj az alacsony részfoglalkoztatás?

A részfoglalkoztatás elsősorban a kisgyerekes anyukák, a felsőoktatási hallgatók és az alacsony keresetűek "foglalkoztatási formája". A kevés részmunkaidős munkahely viszont megnehezíti az anyák visszatérését a munkahelyekre, a hallgatóknak és a munkanélküliségből a munka világába visszatérőknek pedig szintén nehezebb az első teljes munkaidős állásukat megtalálni gyakorlat nélkül. 

A hamisított termékek jelentős bevételeket vonnak el a gyártóktól, persze emellett lehetőséget teremtenek arra, hogy szegényebbek is olcsón vásárolhassanak aránylag jó minőségű ruhákat. Az OECD utánajárt, hogy melyik cuccokat hamisítják leginkább. 

Íme a toplista, ezeket hamisítják leginkább:

• Cipők, lábbelik,
• Ruházat (kötött),
• Bőráru,
• Elektromos berendezések.

Ezek mellett egyéb termékek hamisítása is nagy üzlet, de darabszámban mérve a fentiek viszik el a hamisított piac javát.