Magyarországon jellemzően erős a főváros-vidék ellentét és ezt a felsőoktatásban résztvevők csak tovább erősítik. A városlakók (nemcsak budapestiek) között ugyanis 46,5 százalékkal többen vannak a felsőoktatásban végzett alkalmazottak körében, mint a vidékiek az OECD tanulmánya szerint. Ez a harmadik legnagyobb különbség a vizsgált országoknál, ennél több városlakó csak Szlovákiában és Csehországban van a dolgozók között.

A legkisebb különbség az USA-ban van, ez többek között annak is köszönhető, hogy a tehetős népesség nem a városokban, hanem az elővárosokban lakik és ingázik minden nap a munkahelyére. 

A dohányzás az egyik legfőbb előidézője több betegségnek is. Ezzel foglalkozott az OECD tanulmánya, amelyben arra jutottak, hogy a magyar felnőttek negyede (26 százalék) dohányzik rendszeresen, napi szinten. Ennél többen csak Litvániában (36 százalék), Chilében (30 százalék) és Görögországban (27 százalék) dohányoznak. 

A magyarok egyébként jelentősen többet dohányoznak, mint az OECD átlaga (19 százalék). A legkevesebben Mexikóban élnek a káros szenvedéllyel (8 százalék), de Svédországban is alacsony ez az arány, mindössze 12 százalék.

Az OECD kutatása szerint a 15 és 29 év közötti fiatalok felét nem érdekli a politika. Ebben egyébként jelentős az eltérés a teljes népességhez viszonyítva, a magyarok alig több mint harmadát nem érdekli, hogy mi folyik a politikai életben. 

Nálunk több apolitikus fiatal csak Csehországban és Litvániában van. A fiatalok egyébként jellemzően apolitikusabbak a teljes népességhez képest, de persze vannak kivételek. A legnagyobb különbség Indiában és Spanyolországban van, ahol a fiatalokat sokkal jobban érdekli a politikai élet, mint az átlagot. 

Az OECD egyik kutatásában azt vizsgálták, hogy a szegénység mennyire érinti a fiatal és az idős korosztályokat (a középkorúakat nem vizsgálták). Lényeges, hogy a szegénység itt a relatív jövedelmi szegénységet jelenti, ami ennél a kutatásnál az adott ország medián jövedelmének felét jelenti.

Magyarországon a 18 év alattiak 12 százaléka számít szegénynek, míg a 65 feletti korosztály 8 százaléka tartozik ide. Az OECD átlagában egyébként szintén a gyerekek vannak többségben. Az alacsony szegénységi szint egyébként a módszertannak is köszönhető, az aránylag alacsony bérek miatt ugyanis a jövedelem 50 százaléka sem magas. 

Érdekes, hogy több olyan fejlett ország van, ahol magas a gyermekszegénység (Norvégia, Hollandia, Dánia stb.), azonban ez valószínűleg a módszertantól is függ, azonban a 20 százalék feletti adatok még így is riasztóak. 

Több országban jelentős öregségi szegénységgel szembesülhetünk, itt jellemzően nincs állami nyugdíj, ezért lehet ez az arány ennyire magas. 

Sokan voltak úgy az iskolában, hogy szabályosan féltek a matematika óráktól, szinte kínszenvedésként élték át ezeket a 45 perceket. Ezzel egyáltalán nem voltak egyedül, egy friss OECD kutatás szerint a magyarok közel kétharmada többé-kevésbé fél a matektól. Az talán nem meglepő, hogy a lányok jobban paráznak a matematikától, mint a fiúk. 

A magyarok egyébként az átlagnál "félősebb" nemzetek közé tartoznak, igaz nem nagy az eltérés az átlagtól. A lányok csak néhány országban: Kazahsztánban, Albániában és Jordániában félnek kevésbé a számok világától, mint a fiúk.