A vita állandó arról, hogy a fegyvertartás laza engedélyezése vajon növeli vagy csökkenti a lőfegyverrel elkövetett visszaéléseket. Az viszont biztos, hogy ezt Európa-szerte másként kezelik. A 100 főre eső lőfegyverek száma Svájcban a legmagasabb, itt 45,7 jut 100 lakosra. Nincs sokkal lemaradva Finnország, illetve Szerbia sem, ezekben az országokban 45,3, illetve 37,8 a fegyverek aránya. Hazánkban 5,5 az arány, és Európa túlnyomó részén 10 alatt marad a mutató. A magyar adat egyébként annak fényében is érdekes, hogy a kormány fegyvergyárat szeretne felhúzni hazánkban.

A témáról részletesen a Jakub Marian oldalon olvashatsz.

2016-ban már meg is tartották az Eurovíziós Dalfesztivál első döntőjét, ahol a magyar versenyző Freddie továbbjutott a döntőbe, ezért május 14-én, azaz most szombaton este izgulhatunk majd érte. Reméljük sikerül egy kicsit javítania a magyar statisztikán, ugyanis ha megnézzük az országok átlagos eurovíziós helyezéseit nem állunk túl jól.  Gondolnád, hogy ez alapján a legjobb helyen Bulgária áll? Mutatjuk a többi ország helyezéseinek átlagát:

Forrás: tumblr

A társadalmak összetartását jól jellemzi a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség. Erről szól az OECD kutatása is, amiben a legszegényebb 10 százalék béréhez képest vizsgálták meg a leggazdagabb 10 százalék bérét. 

Ebből a szempontból az OECD átlaga 3,5, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak 3,5-szer több bért kapnak, mint a legszegényebbek. A hazai adat egyébként nem áll ettől messze, a magyar gazdagok a szegények bérének 370 százalékát vihetnek haza.

A legkisebb különbség nem meglepő módon a jelentős társadalmi újraelosztó rendszerű Svédországban van (2,3-szoros a különbség), a legnagyobb pedig az alacsony újraelosztásáról híres Egyesült Államokban van, itt ötszörös az arány.

A magyarok sokat dolgoznak és keveset keresnek - hangzik gyakran a panasz. Az OECD összehasonlítása szerint viszont nálunk sokkal többet dolgoznak más országokban. Magyarországon a dolgozók 4,8 százaléka tölt el 50 óránál többet a munkahelyén hetente. Ez ugyan nem tűnik nagy számnak, azonban vélhetően ez csak a hivatalos órákat tartalmazza. 

Ennek ellenére érdekes megnézni más országokat is, Törökországban például tízből négy dolgozónak hosszabb a munkahete, mint 50 óra. A lista másik felén Oroszország található,azonban itt 51 órás munkahét volt a felmérés határa, azonban még így is meglepően alacsony a hosszú munkahét alacsony aránya.

A kis- és középvállalkozások és a mikrocégek (1-2 fős) adják Magyarország GDP-jének jelentős részét, ezért nem mindegy, hogy mekkora a vállalkozások száma. Az OECD adatai alapján a magyarok mindössze 11 százaléka vállalkozik. A gazdasági növekedést tehát azzal is jelentősen ösztönözni lehetne, ha a munkanélkülieknek egyszerű cégalapítási lehetőséget biztosítanának.

Ugyan más OECD országokban ennél jóval alacsonyabb aránnyal is találkozhatunk, azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy ezekben eltérő lehet a KKV-k hozzájárulása a GDP-hez, mint hazánkban.