Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tájékoztatása szerint rekordszintre emelkedett a térségben dolgozó doktorok, nővérek száma. Míg 2000-ben még mindössze 2,9 millió orvos, és 8,3 millió nővér gyógyította a betegeket az OECD-országokban, addig 2013-ban már 3,6 millió dokor és 10,8 millió nővér teljesített szolgálatot.

A felmérés szerint ráadásul még az erős elvándorlással sújtott Magyarországon is emelkedést mutat az egészségügyi dolgozók száma: 2000-ben ezer magyarra 2,68 orvos jutott, 2013-ban viszont már 3,21. Ezzel egyébként éppen az OECD átlaga alatt vagyunk; de bőven lemaradva a csúcstartóktól, amely országokban bőven 4 felett van az ezer főre eső orvosok száma.

További részletek az OECD elemzésében.

Hamarosan turisztikai kormánybiztost nevezhetnek ki, aki tevékenységével erősítheti a hazai turizmust. Persze felmerül a kérdés, hogy erre van-e egyáltalán szükség. A GDP mekkora részét adja a turizmus hazánkban, le vagyunk maradva Európától?

Az OECD összehasonlításában Magyarország az élmezőnyben van a turizmus szempontjából, a GDP 5,5 százalékát adja ez az ágazat. Persze az éllovas Spanyolországhoz képest ez sehol sincs, ott ugyanis az össztermék majdnem 11 százalékát adja a turizmus.

Az amerikaiak költik a világon a legtöbb pénzt a gyógyszerekre: egy átlagos amerikai 2013-ban 1026 dollárt, azaz közel 300 ezret adott ki pirulákra - derül ki egy tavalyi felmérésből.

Második helyen a japánok állnak, ők átszámítva évente körülbelül 210 ezret költenek gyógyszerre, de nem sokkal maradtak le a görögök sem, akik szintén kicsivel több, mint 200 ezret csak kapszulákra és bogyókra áldoznak évente.

Nem látod a Napicsártot? Katt IDE!

A jelentés szerint folyamatosan nő a gyógyszerekre kiadott összeg mennyisége, aminek részben a népesség elöregedése, a krónikus betegségek gyakoribbá válása, és az új, innovatív gyógyszerek megjelenése az oka.

Mivel ma van nőnap, így aktuális az a statisztika, amely az OECD felmérése alapján készült, és a nemek közötti bérkülönbségeket mutatja be. Az adatok a férfiak mediánbéréhez képest kialakult különbözetet mutatják, ez alapján Magyarországon a férfiak bérénél 3,8 százalékkal alacsonyabb a nők bére.

Az OECD átlaga egyébként 15,6 százalék, ráadásul van olyan ország (Kórea), ahol több mint harmadával többet keresnek a férfiak mint a nők. Japán és Észtország sem áll túl jól ebből a szempontból, közel 27 százalékos a különbség a két nem bérei között.

A magyar labdarúgás egyik gyenge pontja a nézőszám, amely a nyugati bajnokságoktól jelentős lemaradásban van. A hivatalos adatok szerint a legutóbbi bajnoki fordulót csak 14 660 néző tekintette meg élőben, ráadásul ennek a felét az FTC-Diósgyőr mérkőzés adta 7 144 nézővel. 

Egyébként jellemző, hogy a Fradi meccseire járnak a legtöbben, az átlagos nézőszámnál jóval többen látogatnak ki a mérkőzésekre. Ennek ellenére az átlagos nézőszám jellemzően 2 ezer és 3 ezer között mozog.

Ha nem látod a Napicsártot, kattints IDE!