A Világgazdasági Fórum posztolt ma egy érdekes összehasonlítást. Azt ábrázolják a lenti csárton, hogy mennyi egy adott ország bruttó hazai terméke (GDP) illetve milyen magas a társadalmi fejlettsége.

Az társadalmi fejlettséget mérő Social Progress Indexet (SPI, társadalmi fejlettségi index) a Social Progress Imperative nevű amerikai civil szervezet hozta létre: több mint 50 változó segítségével méri egy adott ország társadalmának fejlettségét. A változók a következő három kategóriába sorolhatóak be:

• a legalapvetőbb emberi szükségletek (egészségügy, lakhatás)
• a jólét alapjai (oktatás, technológiához való hozzáférés, várható élettartam)
• lehetőségek (emberi jogok, választás szabadsága, tolerancia)

Magyarország egyébként nagyjából a lenti ábra vonlán helyezkedik el, tehát a gazdasági fejlettségünk szinkronban van a társadalmunk fejlettségével.

Az ábrán a vízszintes tengelyen az országok GDP-je, a függőleges tengelyen pedig az SPI értéke van feltüntetve. Ha egy ország a vonal felett helyezkedik el, az azt jelenti, hogy a nemzeti összterméke alapján várt értékhez képest magas a társadalmi fejlettsége, ha alatta, akkor pedig alacsonyabb.

A kérdés eldöntésében a 2011-es népszámlálás volt segítségünkre. Azt néztük meg, hogy hol él a legtöbb, gyermekeit egyedül nevelő szülő.

Annyit még elárulunk, hogy a

Közép-Magyarország régió értékéből csak Budapest kitesz 108 678-at

Egy kutatás fényt derített arra az örök kérdésre, hogy meddig bírják a férfiak az ágyban. Az átlag hat perc után ér a csúcsra, a legtöbben három és hat perc közötti teljesítenek. A különbségek egyébként óriásiak, míg sokan egy-két perc után élik át az orgazmust, addig jelentős azok száma, akik negyed óránál is tovább bírják. 

Érdekes összeállítást közölt a VIlággazdasági Fórum. Megnézték, hogyan alakulnak az ingatlan bérleti díjak a háztartások jövedelméhez képest a világ nagyvárosaiban, mi pedig hozzátettük Budapestet.

Pekingben egy háztartás átlagjövedelméből nem lehet ingatlant bérelni, Budapest Shanghai-jal és Mexikóvárossal van egy súlycsoportban.

A hamisított termékek jelentős bevételeket vonnak el a gyártóktól, persze emellett lehetőséget teremtenek arra, hogy szegényebbek is olcsón vásárolhassanak aránylag jó minőségű ruhákat. Az OECD utánajárt, hogy melyik cuccokat hamisítják leginkább. 

Íme a toplista, ezeket hamisítják leginkább:

• Cipők, lábbelik,
• Ruházat (kötött),
• Bőráru,
• Elektromos berendezések.

Ezek mellett egyéb termékek hamisítása is nagy üzlet, de darabszámban mérve a fentiek viszik el a hamisított piac javát.