Ugyan a nyugat-európai és a kelet-európai Európai Uniós országok között éles vita van abban, hogyan kezeljék a migránskérdést, azonban az expatok (tartósan adott országban dolgozó külföldiek) szerint jellemzően a nyugat-európai országok nem befogadóak. Németország, Belgium, Franciaország, Ausztria és Dánia is a legkevésbé szívélyesen üdvözlő országok között szerepel.

Talán kevésbé meglepő Oroszország szereplése a listán, illetve Szaúd-Arábia sem, ahova például csak akkor utazhatunk, ha egy szaúdi állampolgártól meghívást kapunk. Az északi országok sem túl szívesen veszik a külföldi bevándorlókat, Norvégia, Svédország és Finnország is a legkevésbé befogadó országok között szerepel. 

Észak-Kórea vagy Afganisztán valószínűleg azért nem szerepel az összehasonlításban, mert itt nem sok expat tevékenykedik, így nem volt kit megkérdezni.

Ha legközelebb egy kávézóban megkérdezik, hogy ízlett-e az espresso, vedd elő a lenti képet és az alapján mondd el, hogy milyen élményt okozott neked a kávé. Biztos barátok lesztek a pincérrel!

forrás: Specialty Coffee Research of America

A csapból is a globális migráció folyik, nem tudunk úgy kilépni az utcára, hogy ne találkozzunk valamilyen figyelemfelhívó plakáttal az utcán. Érdemes azonban egyet hátralépni és így vizsgálni a szituációt. Ebben segít az alábbi térkép is, amelyen az európai országok legnagyobb bevándorló népessége van feltüntetve. 

Magyarországra a legtöbben román állampolgárok jönnek, nagy valószínűséggel magas közöttük a magyar anyanyelvű. Olaszország hiába a Földközi-tenger kapuja, mégis a legtöbb bevándorló Romániából érkezett, Görögországban pedig az albán a legnagyobb számú külföldi népesség. 

A térképen szereplő országok között egyedül Hollandiában található olyan nem európai kisebbség, amely nem korábbi gyarmati birodalomhoz köthető, illetve Törökországban látható a szír menekültek megjelenése. Ha kolonizációhoz köthető Európán kívülről érkezőket is figyelembe vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy

• Az Egyesült Királyságban az indiaiak, 
• Franciaországban az algírok,
• Spanyolországban a marokkóiak,
• Portugáliában pedig az angolaiak

alkotják a legnagyobb bevándorló közösséget. Lényeges megjegyezni, hogy a 2015 januárja óta érkezett menedékkérőkkel számolva sem változna a térkép. 

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők nemcsak képzettebbek, hanem termelékenyebbek is (már persze, ha tényleg kiérdemelték az oklevelüket). A diplomások tehát a gazdasági növekedés hajtómotorjai, így nem mindegy, hogy mekkora az arányul a teljes népességen belül. 

A Közép-Magyarországi régióban a térkép szerint 37 százalék körüli a felsőoktatást végzettek aránya, míg hazánk többi részén ennél jóval alacsonyabb, csak néhol éri el a 20 százalékot. A nyugat-európaihoz képest a hazai életszínvonal alacsonyabb voltát többek között az is magyarázhatja, hogy hazánkban alacsonyabb a diplomások aránya. Érdekes, hogy Olaszországra és Portugália esetében ez a szabály nem érvényesül, itt Magyarországhoz hasonló az arány. 

Egy kutatás szerint a globális felmelegedés hatására a ma ismert, bortermelés célú szőlőtermő területek szinte teljesen eltűnhetnek 2050-re, ha a jelenlegi kibocsátás növekedése folytatódik. Az alábbi térképen piros színnel jelölik a szőlőtermesztésre alkalmatlanná váló területeket, köztök hazánk jelentős részét is. Ezzel párhuzamosan viszont most hidegebb területeket vonhatnak termelés alá, ezt a térkép kék színnel jelöli. A szőlőtermesztésre megmaradó területeket egyébként zölddel jelölik, jól látható, hogy elég kevés ilyen terület lesz. A problémát egyébként jól mutatja, hogy Svédország déli részein komolyan fontolgatják szőlőtőkék telepítését. 

Mivel a most mediterrán környezetre jellemző növények hazánkban is termeszthetővé válnak 2050-re, így mi már most tűkön ülve várjuk a világhíres datolya és olívaolaj megjelenését.