Ez lenne a jövő záloga: a magyar cégek mégis messze kerülik

2016. július 17. 10:45 - Napi Csárt

A modern vállalatok egyik alapja a vállalati felhő szolgáltatás, amely számos előnnyel bír. Az OECD statisztikája szerint viszont Magyarországon lesújtó a helyzet ebből a szempontból, az összes céget tekintve a vállalatok kevesebb mint tizede használja ezt a technológiát. Az OECD országai között ezzel a harmadik legrosszabb helyen állunk.

Azt is érdemes megnézni, hogy a nagyobb vállalatok (250 fő felett) mennyire használják a felhő-szolgáltatásokat, ebből a szempontból viszont hazánk az abszolút utolsó helyen áll, messze lemaradva minden fejlett országtól.vallalati_felho.jpg

10 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://napicsart.blog.hu/api/trackback/id/tr308895452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rezgaras 2016.07.18. 12:10:19

"A felhő az első megközelítésben mégiscsak azt jelenti, hogy az adataid nem a te számítógépeden vannak, hanem valaki másén." (Bruce Schneier)
Válasz erre 

Netuddki. 2016.07.18. 12:21:01

Először azt kéne megnézni mennyi itt a szélessáv előfizetés, és ott mennyi ahol állítólag elterjedt...
Válasz erre 

val 2016.07.18. 12:34:41

Így van, a felhő alapú szolgáltatásoknak rengeteg előnye van. Pl. az adatok közvetlenül landolnak az összes három, négy, öt és hatbetűs titkos- és nemtitkosszolgálatoknál, azok leányvállalatainál és csatolt szervezetiknél. További előnye, hogy egy sikeres hekkertámadásnál nem csupán egy, hanem egy rakás cég adatai veszélybe kerülnek. A felhő meg szépen elillan, mint egy diszkrét reggeli f1ng.
Viszont ócsó. :)
Válasz erre 

Nancsi 2016.07.18. 12:40:00

Nekünk van felhős szerverünk, májkrémszoft felhőben. "Elvileg" egész jó virtuális gép, van memória, minden lóf.sz elég. Gyakorlatilag én még olyan kib.szott lassú gépet mint az nem láttam. Egy select 1 from dual kb 100 msec (nem míg letölti az adatot - azt érteném, mert messze van - hanem amíg lefut! Az utóbbi 10 évben nem láttam olyan VALÓDI gépet, amin ez 1 msec lett volna.
Nyilván megvan ennek az oka, de tököm fogja keresgélni, mikor rendes fizikai géppel - vagy akár rendes, helyben lévő virtuális géppel - nincs ilyen probléma. Mivel nem én fizetem, hanem a cégtulajok, és őket nem zavarja hogy ami egy sima laptopon 1 sec, az ezen 25, ezért megvan, de nekem ezen tapasztalatok alapján akkor se kellene felhős gép, ha fizetnek érte, hogy használjam.
Válasz erre 

Lucifer Morningstar 2016.07.18. 13:25:58

A tehénszar jó! 8 milliárd légy nem tévedhet...
Válasz erre 

Celtic 2016.07.18. 14:15:29

Barcsak ezen az egy dolgon mulna....De valojaban ez kb. szazadrangu a tobbihez kepest, ami itt egy ceg nyakaban van.
Válasz erre 

Mr. Waszabi 2016.07.18. 14:42:15

A per fő nem meghatározója egy vállalat tőkeellátottságának vagy profiljának, azaz IT igényeinek/lehetőségeinek sem.
Egy valamire való vállalat (250+ fő, ipar) csak saját felhőben tárolja adatait. Ehhez a hardver alapszolgáltatást vagy szakszolgáltatótól vásárolja vagy a tehetősebbek saját data centert üzemeltetnek - amiről megfelelő biztonságú saját mentése készül, valamint DR site-ja is biztosítva van - utóbbi lehetőleg egy másik szolgáltató infrastruktúráján, kellő földrajzi távolságra.
Az IT biztonság elsősorban üzleti és jogi kérdés - erősen lutri tehát az olcsó "vállalati" felhőszolgáltatás, ahol nem lehessen tudni, hogy az adatok épp hol tartózkodnak, Izlandon vagy épp Indiában. Nem tudom hányan futottak bele pl. olyan szituba, hogy a személyes azonosítókat az EU területén kívülre csak titkosított formában lehet eljuttatni és ott tárolni. Ez a kritérium nehezen kivihető, ha nem tudja a fejlesztő/üzemeltető részleg, hogy az adatait hol is tárolja a felhőszolgáltató. A legfőbb IT biztonsági kérdés az adatvagyon biztonsága - ha nem is tudjuk, hol vannak az adataink, akkor hogyan s mennyiben tudjuk garantálni azok biztonságát? Sehogy vagy kevésbé.
Válasz erre 

2016.07.18. 15:13:59

@Nancsi: @val:
ezek a legviccesebb, a cikkben el nem hangzó - a cikkekben soha el nem hangzó - dolgok. Hogy az adatbiztonság igencsak kérdőjeles, nagy szürke terület. Hogy QoS nem rögzitett.
Hogy az egész bizalmi kapcsolat ingatag lábakon áll, sehol sincs egy, az üzleti világban elfogadott szerződéshez képest.

Errefelé van egy cég, a hubspot, ami ilyen szolgáltatást kinál. Ez a cég a célpontja Dan Lyons Disrupted könyvének, de más cégeket is tárgyal érintőlegesen. Az egyik alelnön egy olyan cyberbűntettet követett el, ami miatt az FBI nyomozott, majd a belső vizsgálat után az igazgatótanács kirugta. Egy másik munkatársat is elhajtottak, ill. a CEO-t megrovásban részesitették. Erről a nyilvánosságnak semmit nem mondtak. És erre a cégre kellene bizni a céges adatokat.
Ez persze kirivó példa, de jól mutatja, hogy nem kell kémekre, hackerekre számitani, az szolgáltatódról sincs semmi tudomásod és semmi kontrolod és ezeknek kellene átadni a széf kulcsát...
Válasz erre 

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2016.07.18. 16:11:06

"a vállalati felhő szolgáltatás, amely számos előnnyel bír"

Esetleg ha hallhatnánk valamit a hátrányairól is. Mert vannak hátrányai is, ugye? Például ha egy magánember fényképgyűjteménye ottragad egy ismeretlen helyen levő gépparkban, esetleg műszaki hiba miatt eltűnik, az egy ember tragédiája. Amikor egy cég dokumentációi, levelezései, tervei, bizalmas pénzügyi elemzései járnak ugyanígy, az viszont csőd.

@rezgaras: Pontosan. Én is épp így gondolok rá mindig, és nem értem, hogy az emberek ezt miért nem értik. Én még a levelezésemet is POP3 klienssel csinálom, mert ami ide letöltődött, az már itt van, ott viszont már nincs. Az embereknek vajon az is tetszene, ha a slusszkulcsot este bedobnák valahová egy lyukon, aztán reggel mindig kiadná nekik valaki? Becsszóra? Kivéve az apró betűs kikötéseket?
Válasz erre 

j.jetson 2016.07.19. 18:22:30

Akár valamely cég marad a hagyományos on-premise megoldásnál, akár a felhőbe költözik – főleg, ha nem egy néhányfős cégről beszélünk, hanem több száz felhasználóról és annak több száz GB-nyi adatáról – minden apsketusból körül kell járni a témát. Legyen ez egy pénzügyi szempont, vagy éppen a vállalt kockázat vagy éppen az olyan 'soft' tényezők, mint a produktivitás, eszközfüggetlenség és a kollaborációs funkciókból eredő üzleti előny. Ezeket mérlegelve érdemes dönteni.

Érdemes azt is látni, hogy valamiért egyre többen döntenek úgy, hogy a felhőre váltanak és nem elsősorban pénzügyi szempontból, hanem az üzleti előny miatt, a munkatársak jóléte és komfortérzete miatt. Ennek pl. egyik oka a munkaerő piacon a generációk cserélődése és az arányok megváltozása. Nem hiszem, hogy egy Y generációs személy olyan nagyon boldog lenne egy Nokia 3310-essel és azzal, hogy nem tud a kedvenc kávézójában dolgozni hétfő reggel, délben, vagy éppen délután.

A biztonság nagyon fontos, úgymond szükséges feltétel a legkisebb cég számára is, viszont érdemes abba is belegondolni, hogy a saját rendszerbe sokkal hamarabb törnek be, mint egy olyan datacenterbe, ahol a munkatársakat is az íriszük alapján azonosítják és ha még be is tör valaki egy adott szerverbe akkor is csak töredék információkat tud megszerezni, amivel az égvilágon semmit nem tud kezdeni. Ha pedig valamilyen szerv lekéri az adatokat az transzparens a cég felé. Ha nem így lenne, csődbe mennének a hitelvesztés miatt. Nagy cégnek kell lenni ahhoz, hogy biztonságos saját felhő infrastruktúrát építsen ki magának, a kicsiknek marad a szolgáltatás alapú modell. És ugyanilyen fontos a személyes felhasználói biztonság is, ma már egy kétlépcsős azonosítás és az, hogy a jelszavunk a születési dátumunknál bonyolultabb legyen az alap.

Emellett persze nem mindenkinek való a felhő, azonban fontos objektíven nézni a dolgokat, edukálni magunkat és utat engedni a fejlődésnek, mert ha nem haladunk a korral, akár az üzleti stratégiában, akár az IT eszközeink terén, azzal a saját üzleti versenyképességünket csökkentjük. Akárcsak hasonló felhő alapú megoldásból is van 100 a piacon, ugyanúgy a te cégedből is valószínűleg.

Mi Magyarországon felhő alapú szoftverfejlesztéssel és a Google Apps for Work alkalmazások viszonteladásával és bevezetésével foglalkozunk, sőt magunk is ezt a megoldást használjuk a saját cégünkben levelezésre, a dokumentumok szerkesztésre és még sok másra. Nem is tudnánk mást elképzelni. Ha gondolkodtál már a felhőre váltáson az irodai alkalmazások terén és vannak kérdéseid, mi szívesen válaszolunk rá, ha felveszed velünk a kapcsolatot. :) gapps.doctusoft.com/, gapps@doctusoft.com
Válasz erre 
süti beállítások módosítása