Nem csoda, hogy haldoklik az egészségügy: alig költünk rá

2016. szeptember 29. 16:29 - Napi Csárt

Bezzeg az amerikaiak mindenüket erre verik el

Az OECD egészségügyi kutatásának egyik sarkalatos pontja volt a GDP arányában egészségügyre fordított összeg vizsgálata is, ráadásul az állami és a magán költéseket külön vizsgálták. Ennek alapján azt láthatjuk, hogy összesen a GDP 7 százalékát költjük az egészségügyre összesen, aminek több mint kétharmada állami ráfordítás. 

Ezzel az OECD országok között hátul kullogunk (az átlag a GDP 9 százaléka), igaz, a V4-eknél ez átlagosnak mondható. A legtöbbet az USA-ban költik egészségügyre, a GDP közel 17 százaléka erre megy el. Ott az állami ráfordítás is magas, de ez az egyetlen vizsgált ország, ahol a több magánpénz kerül a rendszerbe, mint állami költés.health_expenditure.jpg

14 komment
Címkék: statisztika egészségügy oecd portfolioblogger Magyarország napicsárt

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://napicsart.blog.hu/api/trackback/id/tr4211752375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.09.29. 19:23:56

A "bezzeg az amerikaiak" azért rossz példa, mert irdatlan sokat költenek egészségügyre, ráadásul ennek jelentős részét a privát költés teszi ki, aminek jelentős részét értelmetlenül szórják el. Ennek következtében az USA nagyon sok egészségügyi mutatóban rosszabbul teljesít, mint az EU.

A másik, meg, hogy a GDP arány csalóka - majdnem pariban vagyunk Luxenburggal - de azért a GDP nagyon nem ugyanakkora - és ha ezt USD vagy EUR/fő/év irányba átkonvertáljuk, elég durva az eltérés.
Válasz erre 

Zsuzsi25 2016.09.30. 22:04:39

Az a baj, hogy kurva sok a potyautas a rendszerben. Senkinek nem szabadna, hogy szoxialis alapon jarjon. Aki nem dolgozik, ne kapjon ellatast! (Kiveve a nyugdijas, rokkant, gyesen gyeden levo kismama) Mindjart tobb maradna a dolgozo emberekre, egybol rovidebb lenne a varolista
Válasz erre 

2016.10.01. 01:55:58

@Meleg Sándor: látszik, hogy semmit se tudsz az amerikai egészségügyről. Aki veszi a fáradságot és köt biztosítást, az messze az európai szint feletti ellátást kap. Magánbiztosítás a fizetésed arányában nem több, mint amit egy magyar munkavállaló fizet. Tehát annyit fizetsz, mintha EU-ban lennél és messze jobb ellátást kapsz, várólisták nélkül. Ja, hogy ez azokra vonatkozik, akik fizetik a biztosításukat... megsúgom, hogy UK-ban biztosítottként is szar ellátást kapsz, bezzegországokban, mint Norvégia, féléves várólisták vannak.

Mostanában a kanadai rendszert szokták bezzeg-példaként felhozni USA-ban, hogy olyan kellene nekik. Kanadában szintén várólisták vannak, ha mondjuk egy vastagbélrák esetén béltükrözésre kapsz 6 hónapos előjegyzést, az egyenlő a halálos ítélettel. USA-ban magánbiztosítottként azonnal vizsgálnak.

Az USA-ban a gettónégerek meg a mindenbe beleszaró latinok egészségi állapota szar, meg azoké a fehéreké, akik beleszarnak az egészségükbe.
Pont mint Magyarországon: cigányok, proli magyarok húzzák le a statisztikákat.

Az amerikaiak egészségi statisztikái azért szarabbak, mert egy szabad társadalom, megteheted, hogy nem fizetsz biztosítást, megteheted, hogy szarsz az egészségedre, senki nem kényszerít, hogy fizess biztosítást. De ha,fizetsz, akkor nem drágább, mint a nyugati-európai biztosítási díjak.
Válasz erre 

elemes 2016.10.01. 02:14:15

Nomeg az egészségügyi költés közel fele táppénz és társai, másik közel fele a eü személyzet bére. Amit pedig nem lehet csak úgy felszorozni az árfolyammal.
Válasz erre 

Jakab.gipsz 2016.10.01. 02:20:13

@karandash: Hozzászólásod alapján az USA-ban minden szép és jó, akkor magyarázd el légy szíves, az anyagi csődöt jelentő orvosi számlák történetét.
Válasz erre 

2016.10.01. 04:37:03

@Jakab.gipsz: nem tudom, mit nem ertesz ezen.
Ha NINCS biztositasod, akkor anyagi csodot jelent az orvosi szamla.
Meg akkor is sok lehet a co-paymented, ha olyan szerzodest kotottel, hogy minel kevesebb legyen a havi fizetnivalod, cserebe magas az onreszed, akkor lehet, hogy rosszul erint a fizetnivalod, de ez a te bajod, a te dontesed volt (kb., mint az autobiztositasnal az onresz: magas onresz, alacsonyabb havi dij, alacsonyabb onresz, magasabb havi dij.)

Ha VAN biztositasod, nem jelent anyagi csodot a szamla, mert 1. nem fizetsz pluszkent szazezreket halapenzkent 2. megis magas szinvonalon ellatnak 3. a varhato halalozaskori eletkorod kb 10 evvel magasabb, mint Magyarorszagon.
Azt meg sem emlitem, hogy vannak ingyenkorhazak, ahol az ellatasert cserebe nem fizetsz egy fillert sem, viszont eves jovedelmed nem lehet magasabb x osszegnel, stb.
Szoval azok a csodbemenos orvosi szamlak a nem ugy vannak, ahogyan azt egyesek elhintik neked a romlo es csodbemeno csunya kapitalista nyugatrol :)))
Válasz erre 

2016.10.01. 08:51:01

@Jakab.gipsz: aki szarik rá, hogy biztosítást kössön, annak anyagi csőd lehet a számla. Amúgy mindenféle charity-n keresztül lehet intézni, hogy még nekik se legyen anyagi csőd...

Ha Magyarországon nem fizetsz biztosítást, akkor milyen ellátást kapsz? Ha Angliában nincs eü-biztosításod, akkor milyen ellátást kapsz?

Az amerikai rendszer abban különbözik, hogy ott nem az állam nyeli be a pénzedet járulékfizetésnek nevezve, amire aztán keresztet vethetsz, hanem egy magánbiztosítónak fizetsz, választhatsz és elvileg kevésbé finanszírozzák a gettónéger és alkesz polgárok kezelésétva te pénzedből.

Az európai, kanadai rendszerekben az egészségbiztosítási járulék leginkább egy adóhoz hasonlít. Be kell fizetned, de semmi közöd a pénzed további felhasználásához.

Amerikában szabadság van, megteheted, hogy nem fizetsz eü biztosítást és megspórolod azt a havi x dollárt, vállalod a következményeket. Aki beleszarik az úgy jár. Persze attól még vannak charity-k meg ingyenes kórházak stb. Ennyikeh!

Én mondjuk abortuszellenes vagyok, nem szeretném, ha magzatgyilkosságokat finanszíroznának a befizetésemből. Állami biztosításnál mindenre és mindenkire költik a pénzedet, hatékonyságról szó sincs.
Válasz erre 

Reszelő Aladár 2016.10.01. 09:13:03

Odaát a biztosítás korántsem egy olcsó dolog, munkanélküliként/feketén dolgozóként esélytelen, a munkahelyeken juttatáként adják amíg ott dolgozol. Csomagok is vannak, ahol mondjuk térítik az alap vizsgálatokat és kezeléseket, de az extráért fizetni kell.
Ha nem terjed ki a biztosítás valamire, akkor jönnen a 50-60$-pirulák és 200$-ért akár a torkodba is belenéznek.
Ha rákos vagy arra jó esetben nem terjed ki a biztosításod és akkor megy a ház is autó is kutya is. Bár kétségtelenül nagyon magas ellátást kapsz, cserébe a család hal éhen.
És akkor ott a kockázat, ami alapvetően befolyásolja a havidíjadat. Ha mondjuk sok a rákos a családban, akkor tulajdonképpen már el is kezded törleszteni a majdani kezelésed költségét.
Válasz erre 

2016.10.01. 13:05:42

A hosszú élet pénzbe kerül. A hosszabb még több pénzbe. Ez van.
Válasz erre 

2016.10.01. 13:06:29

@Nagyorrú Barbi: az orvosod már megtette
Válasz erre 

tyberius 2016.10.02. 14:11:22

Az amerikai egészségügy messze túlárazott. Népességarányosan csak az amerikai állam több pénzt költ egészségügyre (Medicare/Medicaid és társai), mint a hasonló színvonalon élő nyugat-európai országok összesen (magán és állami kiadás együtt). Ez mind devizaárfolyamon, mind vásárlóerő-paritásban számolva igaz.

Ennek oka pedig, hogy az amerikai állam nem működteti az egészségügyet, így nem is tartozik elszámolással a költségeket illetően, hanem egy oligopolizált piacon, csakis a profitért felelős magáncégektől veszi azt.

Ha az amerikai állam megvalósítana egy normális, államilag finanszírozott, mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátást, az még talán olcsóbb is lenne a költségvetésnek, mint a mostani rendszer, ahol a szociálisnak sem feltétlenül nevezhető Obamacare is a magán-szolgáltatók együttműködési hajlandóságától függ.

Ami meg a szolgáltatás általános színvonalát illeti, azt nehéz megítélni, de az amerikaiak születéskor várható élettartama még az OECD-átlagot sem éri el (pedig ez utóbbiban benne vannak a mexikóiak, magyarok, románok stb. is), a nyugat-európai országok pedig átlagosan éveket vernek rájuk.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása