A migráció Magyarországon ugyan csak a közelmúltban jelent meg, az OECD országokban viszont már egy évtizede jelentős számban érkeznek külföldiek letelepedési (vagy menekültkérelmi) szándékkal. 2010 óta viszont erősödni látszik a folyamat, ebben elsősorban a szír háború lehet a ludas. ezt támasztja alá az is, hogy a 2015-ben menekült kérelemért folyamadók 23 százaléka szír, de jelentős mértékben vannak afgánok (16 százalék) és irakiak (11 százalék) is. A korábbi magas számokért egyébként valószínűleg az afgán és iraki katonai beavatkozás is jelentős mértékben felelős. 

Érdekes egyébként, hogy a frissen bevándorlók 22 százaléka 15 és 24 év közötti, a letelepedetteknél ez 14 százalék, a célországban születetteknél pedig már csupán 11 százalék. Az UNHRC (az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó tanácsa) külön vizsgálta a szír migránsokat. Ők az OECD országokba elsősorban munkát vállalni érkeznek (1,9 millióan), mindössze 400 ezren mennek a család miatt és 175 ezren szeretnének ezekben az országokban tanulni. 

Évente 2 milliárd forintnál is magasabbra rúg a jogosulatlanul felvett nyugdíjak összege hazánkban. Ebből pedig a legnagyobb részt az elhunyt rokonok után felvett nyugdíjak teszik ki.   De ez nem azt jelenti, hogy ekkora vesztesége van a magyar nyugdíjrendszernek, hiszen ebből sok megtérül. Itt vannak a pontos számok.

A Cosmopolitan felmérése szerint a magyar nők 47 százalékának, vagyis majdnem minden második nőnek volt már szexuális kapcsolata kollégájával. A munkahelyen szexelést viszont még ennél is többen próbálták ki, a megkérdezett nők 54 százaléka mondta, hogy szexelt már a munkahelyén. Vannak azonban határok, mindössze 7 százalék volt, aki már lefeküdt a főnökével.

Az OECD felmérést készített arról, hogy milyen a nemek aránya a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak. A 2016-os kutatás meglepő eredménnyel zárult, ugyan az alapképzésben 58 százalék a nők aránya, a doktori képzésekben már a férfiak vannak enyhe túlsúlyban, a nők aránya mindössze 47 százalék. 

Magyarországon egyébként az alapképzésen 60 százalékban nők vesznek részt, vagyis másfélszer annyian vannak, mint a férfiak. Ehhez képest a doktori képzéseken viszont már csak 48 százalék az arányuk. 

Az Eurostat adatai szerint a magyarok várható élettartama 77,4 év alatt van, ami szinte egész Kelet-Európára igaz néhány kivétellel. Csehországban már valamivel tovább élnek az emberek, de Lengyelország és Horvátország több régiója is hosszabb élettel kecsegtet. 

Ezzel szemben a nyugat-európai országokban a várható élettartam jellemzően 80 év felett alakul, de több régióban 85 évnél is többre számíthatnak, az ott születő gyermekek.